|
Úrnőm szeme nem nap, sehogyse; rőt
ajkánál a rőt koráll ragyogóbb.
Fehér a hó? Az ő keble sötét.
Drót a haj? A haja fekete drót.
Láttam rózsát, fehéret s pirosat,
de az ő arcán bizony sohase;
s némely párfőm gyönyöre csábosabb,
mint amilyen úrnőm lehellete.
Szivesen hallgatom - de tudom, a
muzsikaszó sokkal zengzetesebb;
istennőt járni nem láttam soha, -
az én úrnőm a földön jár, ha megy;
mégis ér annyit nekem, mint akit
hazug hasonlat mennyekbe röpít.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szívem, eszem
Ama diós tanyából
Egy kis vidor leányka
A...
» Csak engem szeret
Lombos ág ne hajlongj, hagyj fel a bókkal,
Kedve...
» Erdei szerelem
Sötétedik… láthatatlan tücskök ültek ki...
» Hajnali csók
Mikor a gyertyánk üszkösen ég már,
s sóhajba...
» A legszebb volt az éjszaka
Legszebb volt az éjszaka,
a szótalan, a...
» Vonásaid...
Vonásaid, melyek véreddel egyek,
közös ősvérrel...
|
