Úrnőm szeme nem nap, sehogyse; rőt
ajkánál a rőt koráll ragyogóbb.
Fehér a hó? Az ő keble sötét.
Drót a haj? A haja fekete drót.
Láttam rózsát, fehéret s pirosat,
de az ő arcán bizony sohase;
s némely párfőm gyönyöre csábosabb,
mint amilyen úrnőm lehellete.
Szivesen hallgatom - de tudom, a
muzsikaszó sokkal zengzetesebb;
istennőt járni nem láttam soha, -
az én úrnőm a földön jár, ha megy;
mégis ér annyit nekem, mint akit
hazug hasonlat mennyekbe röpít.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Kedves, nézd!... Kedves, nézd! A sáppadó lomb
Sorra mind...
» A kihez égő gondolat... A kihez égő gondolat
Kapcsolja lelkemet,
Te...
» Minden jelben Minden jelben tegnap óta csak te vagy.
Uj...
» Csontig meztelen A homlokod már egész meztelen
s szemed két...
» A pillanatok nyoszolyáján Te másé, én meg senkié,
Egy kedvre ketten nem...
» Maradj velem Maradj velem, az erdő hí, marasztal,
Megértem...
|