|
Mikor a gyertyánk üszkösen ég már,
s sóhajba halnak az éjjeli szók,
vacogva vonaglik egybe az ajkunk,
s fáradt remegéssel újra sohajtunk,
leszáll a csók,
a hajnali csók.
Oly édes e jégcsók. Álomba didergő
fázó derü, hajnali kósza titok.
Bús ködbe nyiló jégharmatu rózsa,
fáradt gyönyöröknek lángraszitója
a csók, a csók,
a hajnali csók.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Az elárult szerelem
Az éjjel csókolóztunk,
nem látott senki...
» Szegény vagyok...
Szegény vagyok hozzád,
Szerethetnél mégis,
Én...
» Tavasz
Tavasz a drágám, és én szeretem.
Ő az eső, a...
» Nem vagy te legszebb...
Nem vagy te legszebb a világon,
Tán oly szép...
» Leányka, szíved is
Leányka, szíved is elnémul köreinkben.
Komoly...
» Mikor téged látlak...
Mikor téged látlak, mindig azt gondolom;
nem...
|
