|
Az éjjel csókolóztunk,
nem látott senki sem;
bíztunk a csillagokban,
fenn szikráztak fényesen.
De egy csillag lehullott,
s a tengernek beszélt,
tőle egy bárka, attól
egy matróz vette neszét,
ő meg a kedvesének
dalolta másnap el -
s most utca, tér, fiú, lány
mind rólunk énekel.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Feleségemnek...
Megszoktalak, akár a levegőt,
bármerre nézek,...
» A rózsatolvaj
Kivirított biró uram
Hires rózsafája,
Még a...
» Mikor a földön...
Mikor a földön leány születik,
Egy fiúcska...
» Tündérszerelem
Árnyad voltam, nedves moha közt bujdokoltam,
föl...
» Varázslat
Nem láttad-e a bűvölő manót?
Síró szeme, nevető...
» Cencihez
Miképpen őzek a friss
Folyót, szagos virágot
A...
|
