Az éjjel csókolóztunk,
nem látott senki sem;
bíztunk a csillagokban,
fenn szikráztak fényesen.
De egy csillag lehullott,
s a tengernek beszélt,
tőle egy bárka, attól
egy matróz vette neszét,
ő meg a kedvesének
dalolta másnap el -
s most utca, tér, fiú, lány
mind rólunk énekel.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Mikor téged látlak... Mikor téged látlak, mindig azt gondolom;
nem...
» Mimóza Mély, puha álom – sárga féltés
ez a...
» A rózsatolvaj Kivirított biró uram
Hires rózsafája,
Még a...
» Varázslat Nem láttad-e a bűvölő manót?
Síró szeme, nevető...
» Aniskához Félsz tőlem, nem akarsz meg is állani kedves...
» A kihez égő gondolat... A kihez égő gondolat
Kapcsolja lelkemet,
Te...
|