Az éjjel csókolóztunk,
nem látott senki sem;
bíztunk a csillagokban,
fenn szikráztak fényesen.
De egy csillag lehullott,
s a tengernek beszélt,
tőle egy bárka, attól
egy matróz vette neszét,
ő meg a kedvesének
dalolta másnap el -
s most utca, tér, fiú, lány
mind rólunk énekel.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Fa leszek, ha.. Fa leszek, ha fának vagy virága.
Ha harmat...
» Elég Minden parázs
hideg hamu
minden szó
néma...
» Tartózkodó kérelem A hatalmas szerelemnek
Megemésztõ tüze...
» Mikor a földön... Mikor a földön leány születik,
Egy fiúcska...
» Régi szerelmes levele Én úgy szeretlek.
A cigarettához
és a...
» Léda a kertben Bús kertben látlak: piros hinta-ágy
Himbálva...
|