|
Az éjjel csókolóztunk,
nem látott senki sem;
bíztunk a csillagokban,
fenn szikráztak fényesen.
De egy csillag lehullott,
s a tengernek beszélt,
tőle egy bárka, attól
egy matróz vette neszét,
ő meg a kedvesének
dalolta másnap el -
s most utca, tér, fiú, lány
mind rólunk énekel.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Mikor a nagymama...
Mikor a nagymama kiment a konyhába,
magunkra...
» Még egyszer Lillához
Én szenvedek, s pedig miattad,
Miolta szívem...
» Elég
Minden parázs
hideg hamu
minden szó
néma...
» Nyilvános titok
Mondanám, hogy nem vagy szép, leány,
Hogyha nem...
» Mikor téged látlak...
Mikor téged látlak, mindig azt gondolom;
nem...
» Mikor a földön...
Mikor a földön leány születik,
Egy fiúcska...
|
