Halkan mondjad, - hangosan hallik, -
vissza ne verjék messzi falak.
Leírni talán nem is szabad.
Orcádra fessed rózsaszínnel,
bújtasd mosolyos csigaházba,
didergésbe és könnyű lázba.
Rejtsd pillád alá, meg ne lássák,
akadó lélekzetbe vessed.
Hogyha szereted, így szeressed.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Rozílishoz Mit? Rozílis! illy korodban
arra kérhetsz...
» Milyen furcsa álmam... Milyen furcsa álmam volt az éjjel!
Lyányka, te...
» Mintha.. a tested lennék úgy érezz
mintha egy válasz...
» A ház rózsával lenne itt teli A ház rózsával lenne itt teli, s dongó...
» A legszebb volt az éjszaka Legszebb volt az éjszaka,
a szótalan, a...
|