|
Halkan mondjad, - hangosan hallik, -
vissza ne verjék messzi falak.
Leírni talán nem is szabad.
Orcádra fessed rózsaszínnel,
bújtasd mosolyos csigaházba,
didergésbe és könnyű lázba.
Rejtsd pillád alá, meg ne lássák,
akadó lélekzetbe vessed.
Hogyha szereted, így szeressed.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Tartózkodó kérelem
A hatalmas szerelemnek
Megemésztõ tüze...
» Hajnali csók
Mikor a gyertyánk üszkösen ég már,
s sóhajba...
» Egy férfi megismer egy nőt az utcán
Páfrányfenyők legyezős árnyalagútján –
Ősöreg...
» Jutok-e eszedbe?
Jutok-e eszedbe
Hűtlen boldogságom?
Nekem most...
» Feleségemnek...
Megszoktalak, akár a levegőt,
bármerre nézek,...
|
