Halkan mondjad, - hangosan hallik, -
vissza ne verjék messzi falak.
Leírni talán nem is szabad.
Orcádra fessed rózsaszínnel,
bújtasd mosolyos csigaházba,
didergésbe és könnyű lázba.
Rejtsd pillád alá, meg ne lássák,
akadó lélekzetbe vessed.
Hogyha szereted, így szeressed.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Áradozás Jaj úgy szeretlek! Úgy szeretlek!
Hallod?...
» A szeretőm A szeretőm átjött a patakon,
a cipőjét elcsente...
» Válaszul Jól mondtad óh, ha tiszta reggelen
Végigtekintün...
» Hideg ajkak Álomba hullt a rét. A bokrok szempilláiról...
» Ha magányos fa leszek Ha magányos fa leszek,
árnyékomba hívlak,
te...
|