|
Lombos ág ne hajlongj, hagyj fel a bókkal,
Kedvesem homlokát ne illesd csókkal!
Akár mint hízeleg susogó ajkad,
Hasztalan keresed leánykám szerelmét,
Csak engem szeret ő, csak reám hallgat!
Epedő fuvalom, hagyd el bús nótád,
Ne hidd, hogy érte csak egy nyájas szót ád!
Kedvesem megveti, ki mindig jajgat,
Csak engem szeret ő, csak az én dalomra,
Csak az én ujjongó dalomra hallgat!
Sugárid, - királya a magas égnek,
Kedvesem arcain hiába égnek!
Nem neked virul ott a piros rózsa,
Csak engem szeret ő, egyedül enyém ő,
Ölelő karjai, mennyei csókja!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Nyilvános titok
Mondanám, hogy nem vagy szép, leány,
Hogyha nem...
» Gyakran eljön
Éjjel meglátogatott.
Azt mondta: szeret engem....
» A szerelmes vitézhez
Ámor múlattába
Egy sisak aljába
Nefelejcset...
» A legszebbnek
Szép nyári éj. A parkban ültünk.
A mennybolt...
» Ébredés a neveddel
Felébredtem. Úgy bujtam át az álom
meleg...
» Ámor
Erõ s erény a szerelem varázsa,
uralkodik...
» Új lovagkor
Szép a harmat égi gyöngye,
Mely pihen virág...
» Ahogy itt jár-kél
Ahogy itt jár-kél, szép, miként
a csillagtüzes...
|
