Ahogy itt jár-kél, szép, miként
a csillagtüzes éjszaka;
fénybe árnyat és árnyba fényt
szűr arca, szeme, mosolya;
oly szeliden ragyog felénk,
ahogy a vad nappal soha.
Egy sugár még, egy árnyat el -
s a fele báj nem volna itt,
a varázs, mely arcán tüzel
s belengi holló-fürtjeit
a drága fej körül, amely
égi eszmékről álmodik.
S mi ajkán s homlokán lebeg,
az a pír, az az eleven,
s az a derű a szeretet
munkáját zengi édesen:
földi jóságot, és szivet,
melyben tiszta a szerelem.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Válaszul Jól mondtad óh, ha tiszta reggelen
Végigtekintün...
» Lélekerő Bátran megálltam fegyver fegyver ellen,
Nagyok...
» Szerelmesek A fejüket a tenyerükbe véve
úgy nézik...
» A rózsabimbóhoz Nyílj ki, nyájason mosolygó
Rózsabimbó, nyílj...
» Kedves, nézd!... Kedves, nézd! A sáppadó lomb
Sorra mind...
» Mikor a földön... Mikor a földön leány születik,
Egy fiúcska...
» Szerelmesek, szerelmesek Szerelmesek, szerelmesek! Halljátok? Égi dob...
» Tartózkodó kérelem A hatalmas szerelemnek
Megemésztõ tüze...
» Menyasszonyomnak Édes galambom, jut-e még eszedbe
Az a mosolygós...
|