|
Ahogy itt jár-kél, szép, miként
a csillagtüzes éjszaka;
fénybe árnyat és árnyba fényt
szűr arca, szeme, mosolya;
oly szeliden ragyog felénk,
ahogy a vad nappal soha.
Egy sugár még, egy árnyat el -
s a fele báj nem volna itt,
a varázs, mely arcán tüzel
s belengi holló-fürtjeit
a drága fej körül, amely
égi eszmékről álmodik.
S mi ajkán s homlokán lebeg,
az a pír, az az eleven,
s az a derű a szeretet
munkáját zengi édesen:
földi jóságot, és szivet,
melyben tiszta a szerelem.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Bohó dalocska
Ha holló volnék, balga gyász a télben,
zord...
» Vonásaid...
Vonásaid, melyek véreddel egyek,
közös ősvérrel...
» Milói Venus
A legszebb asszony - bús márványban élve,
A...
» Áradozás
Jaj úgy szeretlek! Úgy szeretlek!
Hallod?...
» Nők
Szemünkben megnézik maguk,
megnézik futtában a...
» Haragszom rád
Haragszom rád, mert fürtöd fekete,
Haragszom...
» Az első csók
Jár a szellő édesen susogva,
Vágy, szerelem...
» Mikor téged látlak...
Mikor téged látlak, mindig azt gondolom;
nem...
» Rozílishoz
Mit? Rozílis! illy korodban
arra kérhetsz...
|
