Éjjel meglátogatott.
Azt mondta: szeret engem. Sok-sok nap óta
figyel engem. Szeretne több nevetést látni az arcomon.
Megsimogattam nagy hűvös haját:
az szikrázott, mint karácsonykor a csillagszóró.
Meg akartam csókolni.
Huncutkásan megfenyegetett.
Aztán megígérte, hogy gyakran eljön.
Végtelenné tágult szobámon a puszták illata remegett át,
s mi labdázni kezdtünk nagy, zöld csillagokkal.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Nem vagy te legszebb... Nem vagy te legszebb a világon,
Tán oly szép...
» Kis felhő szürkéllett az ég-magasban Kis felhő szürkéllett az ég-magasban.
Mint...
» Ámor Erõ s erény a szerelem varázsa,
uralkodik...
» Mikor a földön... Mikor a földön leány születik,
Egy fiúcska...
» Add a kezed Add a kezed, így szépen, csöndesen,
Nyugodtan...
» Rozílishoz Mit? Rozílis! illy korodban
arra kérhetsz...
» A lányka szobor előtt Lányka! ne hódolj a csáboknak az ifju...
|