|
Éjjel meglátogatott.
Azt mondta: szeret engem. Sok-sok nap óta
figyel engem. Szeretne több nevetést látni az arcomon.
Megsimogattam nagy hűvös haját:
az szikrázott, mint karácsonykor a csillagszóró.
Meg akartam csókolni.
Huncutkásan megfenyegetett.
Aztán megígérte, hogy gyakran eljön.
Végtelenné tágult szobámon a puszták illata remegett át,
s mi labdázni kezdtünk nagy, zöld csillagokkal.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szegény vagyok...
Szegény vagyok hozzád,
Szerethetnél mégis,
Én...
» Milyen furcsa álmam...
Milyen furcsa álmam volt az éjjel!
Lyányka, te...
» A szökevény szerelem
Annyi év, annyi év:
a szerelem tart-e...
» Ha magányos fa leszek
Ha magányos fa leszek,
árnyékomba hívlak,
te...
» Haj, száj, szem
Haj, haj, haj,
Beh szép selyemhaj
Ez a...
» Leányka, szíved is
Leányka, szíved is elnémul köreinkben.
Komoly...
» A legszebb volt az éjszaka
Legszebb volt az éjszaka,
a szótalan, a...
|
