|
Álomba hullt a rét. A bokrok szempilláiról
fénykönny gyűl tündökölve:
jánosbogár.
A felhősávos hegytetőn
megnő a hold.
Éjszakám feléd nyújtja őszies kezét,
s zöld jánosbogarak fényéből gyűjtöget
a szíved számára mosolyt.
Jéggé fagyott szőlő a szád.
Csak a hold finom karéja lehet
olyan nagyon-nagyon hideg
- ha csókolhatná valaki -
mint ajakad.
Közel vagy. Itt.
Hallom az éjben pillád rebbenéseit.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szívem, eszem
Ama diós tanyából
Egy kis vidor leányka
A...
» Lecke
Megcsókoltalak, megmutatni,
Hogyan kell nékem...
» Réten voltam
Réten voltam
Rózsám mellett,
Gyüjtögettünk
A...
» Nem vagy te legszebb...
Nem vagy te legszebb a világon,
Tán oly szép...
» Cupido
Bé van kötve szemed, hát hogy tudsz lőni,...
» Hódolat Máriának
Neked szentelt ifjú szívem
Minden vágyat,...
» Fa leszek, ha..
Fa leszek, ha fának vagy virága.
Ha harmat...
» Énekek éneke
Az asszony teste költemény,
mit különös...
» Szerelmesek
Itt fekszenek a fűben:
egy lány meg egy...
» Elvirához
Hányszor mondjam még el, hogy oly szép az...
» Amit szavakra bízni átall
Amit szavakra bízni átall
ajkamra égeti a...
|
