Rebbenő szemmel
ülök a fényben,
rózsafa ugrik
át a sövényen,
ugrik a fény is,
gyűlik a felleg,
surran a villám,
s már feleselget
fenn a magasban
dörgedelem
vad dörgedelemmel.
Kékje lehervad
lenn a tavaknak,
s tükre megárad.
Jöjj be a házba,
vesd le ruhádat,
már esik is kint,
vesd le az inged.
Mossa az eső
össze szívünket.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Bohó dalocska Ha holló volnék, balga gyász a télben,
zord...
» Így Halkan mondjad, - hangosan hallik, -
vissza ne...
» Mikor téged látlak... Mikor téged látlak, mindig azt gondolom;
nem...
» Mikor a földön... Mikor a földön leány születik,
Egy fiúcska...
» Első csók Szenvedtem érted,
Szép kedvesem,
Sokat...
» Régi szerelmes levele Én úgy szeretlek.
A cigarettához
és a...
» Úrnőm szeme Úrnőm szeme nem nap, sehogyse; rőt
ajkánál a...
» Csábitás Fehér az arcod, mint a hó,
A lelked színe...
» Clotilde A kökörcsin a harangláb
A kert mélyén...
» Az első csók Jár a szellő édesen susogva,
Vágy, szerelem...
|