Kis felhő szürkéllett az ég-magasban.
Mint mókusbőr-darabka, szertefeslett.
És azt mondta: "Nem baj, hogy márciusban
Elolvad, gyenge Hópehely, a tested".
A szőrme-muff oly' hideg volt kezemnek,
Álltam, s mintha most is zavarban volnék...
Ó, gyorsan ellobbant lelkes szerelme
Futó heteit visszahozhatom még?
De nem adom meg magam búnak, haragnak,
Csak múljak el az utolsó nagy hóval.
Vízkereszt volt, őt jósoltam magamnak.
S már januárban barátnője voltam.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A szerelmes vitézhez Ámor múlattába
Egy sisak aljába
Nefelejcset...
» Úgy jöttél hozzám Úgy jöttél hozzám, mint egy istenséghez.
S így...
» Megtért bűnös Lányka, midőn alvál, csókot rablék ajakidról;
Kí...
» Cupido Bé van kötve szemed, hát hogy tudsz lőni,...
» A rózsabimbóhoz Nyílj ki, nyájason mosolygó
Rózsabimbó, nyílj...
» Mikor téged látlak... Mikor téged látlak, mindig azt gondolom;
nem...
|