|
Dacos barna lányka, szeretlek,
Dacodnak én harcot izenek,
S ha enyém lesz babér, győzelem:
Sorsod holtiglan veszedelem.
Nagy csapások lesznek csókjaim,
Vas bilincsek férfi karjaim,
Börtönöd lesz fényes kéjlakom,
Italod Tokajról hozatom.
Társid lesznek néma leányok:
Kertemben a nyiló virágok,
S nem süt reád a nap sugara,
Szemem fénye homályt vet rea.
Mily kemény sors ez, angyalom,
Drága élted igen sajnálom;
Ne kelj harcra, ad meg magadot,
Százszor könnyebbitem sorsodot.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Mikor téged látlak...
Mikor téged látlak, mindig azt gondolom;
nem...
» Hajnali csók
Mikor a gyertyánk üszkösen ég már,
s sóhajba...
» Virágének
Ha ki merném mondani, ha ki mernéd mondani,
vilá...
» A kék tűzeső
A kék tűzeső hamu lett.
Lemondtam a kóborlásról....
» Az első csók
Jár a szellő édesen susogva,
Vágy, szerelem...
» Ébredés a neveddel
Felébredtem. Úgy bujtam át az álom
meleg...
» Jöjj, Léda, megölellek
Szemed szomoru és gonosz,
Két mély gyehenna-fész...
» Szerelmesek
Itt fekszenek a fűben:
egy lány meg egy...
» Szerelmes kamasz
Egy szegény kamasz
jött, én voltam az;
Kiasszon...
|
