|
Dacos barna lányka, szeretlek,
Dacodnak én harcot izenek,
S ha enyém lesz babér, győzelem:
Sorsod holtiglan veszedelem.
Nagy csapások lesznek csókjaim,
Vas bilincsek férfi karjaim,
Börtönöd lesz fényes kéjlakom,
Italod Tokajról hozatom.
Társid lesznek néma leányok:
Kertemben a nyiló virágok,
S nem süt reád a nap sugara,
Szemem fénye homályt vet rea.
Mily kemény sors ez, angyalom,
Drága élted igen sajnálom;
Ne kelj harcra, ad meg magadot,
Százszor könnyebbitem sorsodot.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Csóktalanul
Nem csókoltalak meg soha.
S tán nem is foglak...
» Lecke
Megcsókoltalak, megmutatni,
Hogyan kell nékem...
» Vonásaid...
Vonásaid, melyek véreddel egyek,
közös ősvérrel...
» A csillagok rólad beszélnek...
A csillagok rólad beszélnek,
Téged nevez a...
» Izlett a tea
Izlett a tea, s vitatárgynak
csemegéjük is, a...
» Az elárult szerelem
Az éjjel csókolóztunk,
nem látott senki...
» Hódolat Máriának
Neked szentelt ifjú szívem
Minden vágyat,...
» Szerelmesek, szerelmesek
Szerelmesek, szerelmesek! Halljátok? Égi dob...
» Visszatekintés
Én is éltem... vagy nem élet
Születésen...
|
