|
Dacos barna lányka, szeretlek,
Dacodnak én harcot izenek,
S ha enyém lesz babér, győzelem:
Sorsod holtiglan veszedelem.
Nagy csapások lesznek csókjaim,
Vas bilincsek férfi karjaim,
Börtönöd lesz fényes kéjlakom,
Italod Tokajról hozatom.
Társid lesznek néma leányok:
Kertemben a nyiló virágok,
S nem süt reád a nap sugara,
Szemem fénye homályt vet rea.
Mily kemény sors ez, angyalom,
Drága élted igen sajnálom;
Ne kelj harcra, ad meg magadot,
Százszor könnyebbitem sorsodot.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Megtért bűnös
Lányka, midőn alvál, csókot rablék ajakidról;
Kí...
» Tavasz
Tavasz a drágám, és én szeretem.
Ő az eső, a...
» Kedves, nézd!...
Kedves, nézd! A sáppadó lomb
Sorra mind...
» Bión XVI. idillje nyomán
Vénusz szép csillaga, még csillámhomlokát
Diána...
» Léda a kertben
Bús kertben látlak: piros hinta-ágy
Himbálva...
» Elvirához
Hányszor mondjam még el, hogy oly szép az...
» Nők
Szemünkben megnézik maguk,
megnézik futtában a...
» Megcsókolom csók-kisasszonyt
Megcsókolom Csók-kisasszonyt,
Ki biztosan finom...
» Haj, száj, szem
Haj, haj, haj,
Beh szép selyemhaj
Ez a...
|
