Neked szentelt ifjú szívem
Minden vágyat, szerelmet,
Te a nap, én meg a fűszál,
Mely nyíló általad lett.
Fogadd el, lányka, szívesen
Mit szellemed teremte,
Minden fűszálnak nyílnia
A nap is megengedte.
És bár egy-egy életsugárt
Lövel minden virágra,
Nem ég kevésbbé fényesen
Ragyogó koronája,
Nem mondom én se, hogy szeress,
Csak adj sugárt, hogy éljek,
S neked virágként illatot,
Színt, harmatot szenteljek.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Erdei szerelem Sötétedik… láthatatlan tücskök ültek ki...
» Áradozás Jaj úgy szeretlek! Úgy szeretlek!
Hallod?...
» A rózsabimbóhoz Nyílj ki, nyájason mosolygó
Rózsabimbó, nyílj...
» Mikor a földön... Mikor a földön leány születik,
Egy fiúcska...
» Oly kedves, tiszta, szép vagy... Oly kedves, tiszta, szép vagy,
akárcsak egy...
» Csak engem szeret Lombos ág ne hajlongj, hagyj fel a bókkal,
Kedve...
» Varázslat Nem láttad-e a bűvölő manót?
Síró szeme, nevető...
» Nézem, mily szép a sok virág Nézem, mily szép a sok virág,
ha nyílik Ámor...
» Cupido Bé van kötve szemed, hát hogy tudsz lőni,...
|