|
Neked szentelt ifjú szívem
Minden vágyat, szerelmet,
Te a nap, én meg a fűszál,
Mely nyíló általad lett.
Fogadd el, lányka, szívesen
Mit szellemed teremte,
Minden fűszálnak nyílnia
A nap is megengedte.
És bár egy-egy életsugárt
Lövel minden virágra,
Nem ég kevésbbé fényesen
Ragyogó koronája,
Nem mondom én se, hogy szeress,
Csak adj sugárt, hogy éljek,
S neked virágként illatot,
Színt, harmatot szenteljek.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Aniskához
Félsz tőlem, nem akarsz meg is állani kedves...
» Szeretem látni
Szeretem látni hajad finomán
A Keletet, ahonnan...
» Mikor a nagymama...
Mikor a nagymama kiment a konyhába,
magunkra...
» Kérésem egy
Kérésem egy: a csókod add,
vagy tiszta szívvel...
» Juliska
Juliska tizenhat éves,
szeme már a legényre...
» Jutok-e eszedbe?
Jutok-e eszedbe
Hűtlen boldogságom?
Nekem most...
» Oly tiszta, szép vagy
Oly tiszta, szép vagy édesem,
Mint a legelső...
» Visszatekintés
Én is éltem... vagy nem élet
Születésen...
» Szerelmesek
A fejüket a tenyerükbe véve
úgy nézik...
|
