|
Kedves, nézd! A sáppadó lomb
Sorra mind alá-pereg...
Elsárgultak a mezők, mint
A haldokló emberek.
De ne félj a hervadástól,
Mosolyogva nézd velem;
Nézhetjük, mert szívünk mélyén
Nem hervad a szerelem!
Lelkem könnyű és derűlt, bár
Mindent hullni, halni lát;
Temetőben játszó gyermek
Igy ugrál a síron át.
Ősz van most s nekem tavasz nyit
A kipusztult föld felett...
Mosolyodban minden percben
Visszatér a kikelet!...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A szépek szépe
Ti, élet balzsamát lehellő leányok,
A szépség...
» Menyasszonyomnak
Édes galambom, jut-e még eszedbe
Az a mosolygós...
» A legszebb volt az éjszaka
Legszebb volt az éjszaka,
a szótalan, a...
» Aniskához
Félsz tőlem, nem akarsz meg is állani kedves...
» Szép ifju hölgy
Szép ifju hölgy, kit nemessége áthat,
egy...
» Oh ne mondja nekem...
Oh ne mondja nekem senki többé,
Hogy ma nem...
» Szívlázadás
Oh hölgy ha látnál szivem bánatában,
Ki láttál...
» Fenn és lenn
Óh, izgalmak rokonsága! Vakít
a roppant hő,...
» A fénykép
Fényképész úr, e kép nem jó,
bár az arca...
|
