|
A kék tűzeső hamu lett.
Lemondtam a kóborlásról.
Legelőször most szeretek,
búcsúzva duhajkodástól.
Kívántam a bort, a leányt
s mi voltam? Elgazosult kert.
De most az ivást-mulatást megutáltam:
rontja az embert.
Csak téged lássalak én,
az örvényt barna szemedben.
Ne bolyongj a múlt sürüjén,
ne lakjék más a szivedben.
Te finom-suhanásu leány,
makacs szíved érti-e végre:
a csibész szeretni tud ám!
És engedelmes a vére!
Fene mind az ivó-helyeket,
verset sem írok, ha kivánod;
simogatnám lágy kezedet
s hajadat, mint őszi virágot.
Örökre nyomodba megyek,
itthon, vagy akárhova, távol...
Legelőször most szeretek,
búcsúzva duhajkodástól.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Add a kezed
Add a kezed, így szépen, csöndesen,
Nyugodtan...
» Esti séta
Az út az esti sétán
lassan sötétedett,
köröttem...
» A szépek szépe
Ti, élet balzsamát lehellő leányok,
A szépség...
» Szegény vagyok...
Szegény vagyok hozzád,
Szerethetnél mégis,
Én...
» Nők
Szemünkben megnézik maguk,
megnézik futtában a...
» Én angyalkám, szép madárkám...
Én angyalkám,
Szép madárkám,
Ime hozzád...
» Fiatal szerelem
A szeme kék, a haja gesztenye,
ajkán gúny, mint...
» Cencihez
Miképpen őzek a friss
Folyót, szagos virágot
A...
» Lecke
Megcsókoltalak, megmutatni,
Hogyan kell nékem...
» Tavasz
Tavasz a drágám, és én szeretem.
Ő az eső, a...
» Leányka, szíved is
Leányka, szíved is elnémul köreinkben.
Komoly...
» Nyilvános titok
Mondanám, hogy nem vagy szép, leány,
Hogyha nem...
» A pillanatok nyoszolyáján
Te másé, én meg senkié,
Egy kedvre ketten nem...
» Vallomás a szerelemről
Hetedhét országban
Nem találtam mását:
Szeretem...
|
