|
Itt vetkezik, itt dobja le mezét
S már nem is kell tán.
Bemegyek és megfogom a kezét,
Ablakhoz viszem s megmutatom:
Idevilágol a túlsó part.
Túl a Dunán leányok siklanak
S bánt e forróság,
Ez asszonyság, ez a minden-szabad,
Ez az elérés és ez a jelen:
Idevilágol a túlsó part.
Hallga csak: hajós tülköl s Ő zokog,
Be bolond nászéj
S a vérük, a vérük búgva lobog
Nekik (kislyányok, várakozók):
Idevilágol a túlsó part.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Tündérszerelem
Árnyad voltam, nedves moha közt bujdokoltam,
föl...
» Így
Halkan mondjad, - hangosan hallik, -
vissza ne...
» Én és a festő
Igy ült, így nézett, haja így folyt hattyu...
» Úrnőm szeme
Úrnőm szeme nem nap, sehogyse; rőt
ajkánál a...
» Klári
Meg-látván a' kis Klári
Aszszony-Anynyát...
» Csábitás
Fehér az arcod, mint a hó,
A lelked színe...
» Számadás
Vágyjátok őt ismérni,
Az én szerelmemet,
Ki...
» Dacos barna lányka...
Dacos barna lányka, szeretlek,
Dacodnak én...
|
