Édes galambom, jut-e még eszedbe
Az a mosolygós nyári alkonyat,
Amikor szép fejed szivemre hajtva,
Elárulád te titkos álmodat?
Öt éve már s im én eljöttem érted
A régi szóval lázas ajkamon,
Te álmodod-e még a régi álmot,
Eljössz-e hozzám, édes angyalom?
Koldús vagyok, a költöző rigónál
Egy árva fillérrel se gazdagabb,
Puha pompa és cifra szolganépség
Nem vár az ócska nádfödél alatt.
Csak két galamb búg rád a tiszta dúcból,
Pintyőke szól a jázminágakon
S csak én fogadlak egy könnyel szememben,
Eljössz-e hozzám, édes angyalom?
Szépségednek se lesz sok bámulója,
Betakar holmi névtelen zugoly,
Hová nem hallik a világ morajja,
Síró kacaj és kacagó sikoly.
Ifjúságod nekem virítva hervad,
Mint vadszegfű sívó domboldalon,
Nem lesz, ki érted írigyeljen engem -
Eljössz-e hozzám, édes angyalom?
De nékem szentebb lészel, mint a szentek
És drágább lelkem üdvösséginél
S köréd szerelmem olyan glóriát fon,
Mint semmi gyémánt, semmi égi fény.
Virágait szépséged erdejének
Szivembül csendült dalba foglalom
S bár engem elfelednek, mindig élsz te -
Eljössz-e hozzám, édes angyalom?
S hűséges szívednek jutalmaképpen
Mást néhány dalnál nem is adhatok,
Hiszen tudod, hogy napszámos szülémtől
Örökül én csak jókedvet kapok.
S amig majd engem tüske, kő kivérez,
Te sem pihensz ám bársonypamlagon -
Eljegyzett társa küszködéseimnek,
Eljössz-e hozzám, édes angyalom?
De hogyha a nap szárnyait behúzva,
Kék tengerek vizében elpihen,
Ujult erővel én ölembe veszlek
S megnyúgoszunk a tüzhely enyhiben.
Szedve a boldogság virágait, míg
Álomba ringat lágyan két karom
S virrasztalak, mint fösvény drága kincsét -
Eljössz-e hozzám, édes angyalom?
S ha alkonyúló napja életünknek
A sírhalomnak szélein pihen,
Megifjulunk a csöndes, tiszta multnak
Ránk visszahulló fényin, enyhiben.
És együtt hagyjuk itt e szürke földet,
És együtt föd be jeltelen halom.
Madárdalos, selyemfűs, vadvirágos -
Eljössz-e hozzám, édes angyalom?
Édes galambom, jut-e még eszedbe
Az a mosolygós nyári alkonyat,
Amikor szép fejed szivemre hajtva,
Elárulád te titkos álmodat?
Öt éve már. S im én eljöttem érted
A régi szóval lázas ajkamon:
Te álmodod-e még a régi álmot,
Eljössz-e hozzám, édes angyalom?
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Vonásaid... Vonásaid, melyek véreddel egyek,
közös ősvérrel...
» Kis felhő szürkéllett az ég-magasban Kis felhő szürkéllett az ég-magasban.
Mint...
» Klári Meg-látván a' kis Klári
Aszszony-Anynyát...
» Vallomás a szerelemről Hetedhét országban
Nem találtam mását:
Szeretem...
» Ódondad kérelem még valamikor ma mondd el nekem
szerelmed...
» A legszebb volt az éjszaka Legszebb volt az éjszaka,
a szótalan, a...
» Akarsz-e Indiákba jönni Marym? Akarsz-e Indiákba jönni, Marym,
s elhagyni...
» Nem vagy te legszebb... Nem vagy te legszebb a világon,
Tán oly szép...
» Kedves, nézd!... Kedves, nézd! A sáppadó lomb
Sorra mind...
» Májusi szerelem Rózsaszínben a barackfa.
Mint egy szép...
» Milyen furcsa álmam... Milyen furcsa álmam volt az éjjel!
Lyányka, te...
» Az elárult szerelem Az éjjel csókolóztunk,
nem látott senki...
» A rózsatolvaj Kivirított biró uram
Hires rózsafája,
Még a...
» Fekete szem Szép a kék szem, nem tagadom,
Én a kékre sem...
» Válaszul Jól mondtad óh, ha tiszta reggelen
Végigtekintün...
» A rózsabimbóhoz Nyílj ki, nyájason mosolygó
Rózsabimbó, nyílj...
» Mikor a nagymama... Mikor a nagymama kiment a konyhába,
magunkra...
» Én és a festő Igy ült, így nézett, haja így folyt hattyu...
|