|
Akarlak, szeretlek, kellesz nekem
dacos, síró szived csupa vad szerelem
csupa vágy, csupa láng csupa konok erő
már lankad az ész, a védekező.
Félelem? Távolság? Mit jelent?
Mindig több, több éhséget teremt.
Hiszen elpusztulunk így Te meg én
két árva fuldokló, néma, szegény!
Akarlak, szeretlek, rég elég
titok és várás és szenvedés
boruljunk össze, mellre mell
két fáklya szivünk hadd lobbanjon el!
Hasitó villám szívemen át
feszül és tágul az egész világ
szük abroncsok a sarkkörök
kicsap a tenger, s a szent ködök
ragyogva befödnek, vihar és láng:
együtt világok várnak ránk!
Együtt - vagy halál és pusztulás
szerelem - szerelem, fényvarázs.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Csábitás
Fehér az arcod, mint a hó,
A lelked színe...
» Milói Venus
A legszebb asszony - bús márványban élve,
A...
» Cencihez
Miképpen őzek a friss
Folyót, szagos virágot
A...
» Gonosz csókok tudománya
Isten, küldjön te szent kegyelmed
Szívemre...
» Szívem, eszem
Ama diós tanyából
Egy kis vidor leányka
A...
» Izlett a tea
Izlett a tea, s vitatárgynak
csemegéjük is, a...
» Mikor a nagymama...
Mikor a nagymama kiment a konyhába,
magunkra...
» Réten voltam
Réten voltam
Rózsám mellett,
Gyüjtögettünk
A...
» A szépek szépe
Ti, élet balzsamát lehellő leányok,
A szépség...
» Egy férfi megismer egy nőt az utcán
Páfrányfenyők legyezős árnyalagútján –
Ősöreg...
» Haj, száj, szem
Haj, haj, haj,
Beh szép selyemhaj
Ez a...
» Mintha..
a tested lennék úgy érezz
mintha egy válasz...
» Hajnali csók
Mikor a gyertyánk üszkösen ég már,
s sóhajba...
|
