|
Izlett a tea, s vitatárgynak
csemegéjük is, a szerelem.
Az urak vadul esztetizáltak,
a nők finoman, kecsesen.
"Plátói legyen!" - követelte
a tanácsos úr, a szikár.
Nejének epe a lelke,
de nyögell, hogy: "Holdsugár!"
Kanonok-száj bömböli: "Nem kell
túlnyersnek lennie,
máskép belerokkan az ember."
"Hogyhogy?" - bámul Licike.
"Szeretni szomoru és szép" -
a hangja remeg belé:
grófnőnk épp nyújtja a csészét
a báró úr felé.
Lett volna még a szalonban
egy hely: a tiéd, szivem.
Pedig te tudtad volna,
hogy mi a szerelem!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A kihez égő gondolat...
A kihez égő gondolat
Kapcsolja lelkemet,
Te...
» Szeretem látni
Szeretem látni hajad finomán
A Keletet, ahonnan...
» Elégia
Elfeledtem én már régen múltakat,
A viharos...
» Csontig meztelen
A homlokod már egész meztelen
s szemed két...
» Csak engem szeret
Lombos ág ne hajlongj, hagyj fel a bókkal,
Kedve...
» Rozílishoz
Mit? Rozílis! illy korodban
arra kérhetsz...
» Milyen furcsa álmam...
Milyen furcsa álmam volt az éjjel!
Lyányka, te...
» Úgy jöttél hozzám
Úgy jöttél hozzám, mint egy istenséghez.
S így...
» Varázslat
Nem láttad-e a bűvölő manót?
Síró szeme, nevető...
» Ahogy itt jár-kél
Ahogy itt jár-kél, szép, miként
a csillagtüzes...
» A szeretőm
A szeretőm átjött a patakon,
a cipőjét elcsente...
|
