|
még valamikor ma mondd el nekem
szerelmed változásait
ébredésedkor moccanásait
amikor a tarkódtól meleg
párna tollában mélyebbre pereg
az elmult napi szerelem-szilánk
éles és mégis kristálycukor-szemcse
mikrolencse és benne koponyánk
egybegyúrva az álomtollazatban
gyűszűnyi nap egy kapuboltozatban
hol párban álló önmagunkat látva
elalszunk ott fenn mi gyűszűnyi lámpa
mert minek mégegy fény oda
hol a búcsúzók homloka
úgy világít a kapuboltozatban
mint a holnapi szerelem-szilánk
mikrolencse és benne koponyánk
a holnapesti álomtollazatban
midőn majd a tarkódtól meleg
párnád tollában mélyebbre pereg
és ha leendő moccanásait
szerelmed apró változásait
már ma valaha elmondtad nekem
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Számadás
Vágyjátok őt ismérni,
Az én szerelmemet,
Ki...
» Láz
De jó, hogy jöttél, drága. Soha jobbkor.
Lázam...
» Milyen furcsa álmam...
Milyen furcsa álmam volt az éjjel!
Lyányka, te...
» Bohó dalocska
Ha holló volnék, balga gyász a télben,
zord...
» Szemedből
Szerettem volna, ha hozzám bújsz,
szép szóval...
» A szerelmes vitézhez
Ámor múlattába
Egy sisak aljába
Nefelejcset...
» Hideg ajkak
Álomba hullt a rét. A bokrok szempilláiról...
» Az elárult szerelem
Az éjjel csókolóztunk,
nem látott senki...
» A szépség lányai közt nincs
A Szépség lányai közt nincs
gyönyörűbb ma...
» Cencihez
Miképpen őzek a friss
Folyót, szagos virágot
A...
» Szerelmesek
Itt fekszenek a fűben:
egy lány meg egy...
|
