|
még valamikor ma mondd el nekem
szerelmed változásait
ébredésedkor moccanásait
amikor a tarkódtól meleg
párna tollában mélyebbre pereg
az elmult napi szerelem-szilánk
éles és mégis kristálycukor-szemcse
mikrolencse és benne koponyánk
egybegyúrva az álomtollazatban
gyűszűnyi nap egy kapuboltozatban
hol párban álló önmagunkat látva
elalszunk ott fenn mi gyűszűnyi lámpa
mert minek mégegy fény oda
hol a búcsúzók homloka
úgy világít a kapuboltozatban
mint a holnapi szerelem-szilánk
mikrolencse és benne koponyánk
a holnapesti álomtollazatban
midőn majd a tarkódtól meleg
párnád tollában mélyebbre pereg
és ha leendő moccanásait
szerelmed apró változásait
már ma valaha elmondtad nekem
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ilyen kinos, ilyen hosszu...
Ilyen kinos, ilyen hosszu éjszakám,
A mióta...
» Amit szavakra bízni átall
Amit szavakra bízni átall
ajkamra égeti a...
» Tartózkodó kérelem
A hatalmas szerelemnek
Megemésztõ tüze...
» Hideg ajkak
Álomba hullt a rét. A bokrok szempilláiról...
» Gonosz csókok tudománya
Isten, küldjön te szent kegyelmed
Szívemre...
» Elvirához
Hányszor mondjam még el, hogy oly szép az...
» Mikor a földön...
Mikor a földön leány születik,
Egy fiúcska...
» A két szemed szeretett a legtovább
A két szemed szeretett legtovább,
Be furcsa...
» Este
Sürgette a férfi: "Ugy-e jösz te velem?
A nagy...
» Táncol a Hold
Táncol a Hold,
fehér ingben.
Kékes fényben
úsz...
» Leányka, szíved is
Leányka, szíved is elnémul köreinkben.
Komoly...
|
