|
Te másé, én meg senkié,
Egy kedvre ketten nem születtünk,
Egy bölcsőt nem táplál a testünk,
Nem termettünk egy ölelésre.
Nem volt csókunk és nem volt ágyunk -
Öszzeborúlt útverte lelkünk,
Örültünk hogy egymásra leltünk
S nem telt idő játékos vágyra.
Este volt bennünk és a kertben…
Egymásba mi pihenni tértünk,
A dús gyönyör, mit el nem értünk,
Mint síri rög hullott le ránk.
Elporladtunk, megsemmisültünk,
Nem folyt idő, ahol mi álltunk
És örök lett találkozásunk,
A pillanatok nyoszolyáján.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A lányka szobor előtt
Lányka! ne hódolj a csáboknak az ifju...
» A szerelem énekesihez
Nyájaskodó víg társaság
Szerelem énekesi!
Kíket...
» Énekek éneke
Szép vagy, ó szerelmesem, szép! Lábadat saru...
» Elég
Minden parázs
hideg hamu
minden szó
néma...
» Virágének
Ha ki merném mondani, ha ki mernéd mondani,
vilá...
» Nem vagy te legszebb...
Nem vagy te legszebb a világon,
Tán oly szép...
» Ódondad kérelem
még valamikor ma mondd el nekem
szerelmed...
» A két szemed szeretett a legtovább
A két szemed szeretett legtovább,
Be furcsa...
» Réten voltam
Réten voltam
Rózsám mellett,
Gyüjtögettünk
A...
» Gyakran eljön
Éjjel meglátogatott.
Azt mondta: szeret engem....
|
