|
Szerettem volna, ha hozzám bújsz,
szép szóval szíven simogatsz -:
ne törjünk egymásra - már úgyis
ránk tört ez ideges tavasz;
az első ibolyák s az első
ibolyántúli sugarak
járatják bennünk a rügyedező,
újratavaszodó tudat
s remény s rettenet örök táncát
- kín a szülés s a születés -;
fagy-ütte, tetszhalott kívánság
után a beteljesülés
ne vég legyen -: kezdet, új vágyé,
küzdelemé, tovább, tovább,
hogy önmaga elől világgá
ne bujdoshasson a világ - -
bújj hozzám, honomul, honodhoz.
ölelj, biztass - csírát a rög -:
szemedből vetítsem világgá
a megszelídített jövőt.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Nagy ajándékok tora
Ökölnyi rubinkövet adok,
Akaszd a nyakadba s...
» A fénykép
Fényképész úr, e kép nem jó,
bár az arca...
» Vonásaid...
Vonásaid, melyek véreddel egyek,
közös ősvérrel...
» Mintha..
a tested lennék úgy érezz
mintha egy válasz...
» Szívem, eszem
Ama diós tanyából
Egy kis vidor leányka
A...
» Tündérszerelem
Árnyad voltam, nedves moha közt bujdokoltam,
föl...
» Dacos barna lányka...
Dacos barna lányka, szeretlek,
Dacodnak én...
» Még egyszer Lillához
Én szenvedek, s pedig miattad,
Miolta szívem...
» Bohó dalocska
Ha holló volnék, balga gyász a télben,
zord...
» Fekete szem
Szép a kék szem, nem tagadom,
Én a kékre sem...
» Én és a festő
Igy ült, így nézett, haja így folyt hattyu...
» Nők
Szemünkben megnézik maguk,
megnézik futtában a...
» Akarlak, szeretlek
Akarlak, szeretlek, kellesz nekem
dacos, síró...
|
