|
Annyi év, annyi év:
a szerelem tart-e még?
Azt hiszem, kedvesem,
ez már rég nem szerelem.
A szerelem meggyujtott,
meggyujtott és elfutott,
itthagyott,
itthagyott.
Mintha két szép fa ég
puszta környék közepén
és a lángjuk összecsap,
s most a két fa egy fa csak:
pirosak,
pirosak.
Nem is két fa, két olajkut
és a lángjuk összecsap -
mélyek, el nem alszanak.
A szerelem messze van már
és kacag,
és kacag.
Mit kell itt még szerelem,
kedvesem?
Úgy tudlak már csak szeretni
mint magamat szeretem,
égve s égetve, kegyetlen
s érzem, hogy kacag mögöttem
a szökevény szerelem.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Kis felhő szürkéllett az ég-magasban
Kis felhő szürkéllett az ég-magasban.
Mint...
» Réten voltam
Réten voltam
Rózsám mellett,
Gyüjtögettünk
A...
» Minden jelben
Minden jelben tegnap óta csak te vagy.
Uj...
» Elvirához
Hányszor mondjam még el, hogy oly szép az...
» Fenn és lenn
Óh, izgalmak rokonsága! Vakít
a roppant hő,...
» Erdei szerelem
Sötétedik… láthatatlan tücskök ültek ki...
» Hódolat Máriának
Neked szentelt ifjú szívem
Minden vágyat,...
» A legszebbnek
Szép nyári éj. A parkban ültünk.
A mennybolt...
» Maradj velem
Maradj velem, az erdő hí, marasztal,
Megértem...
» Így
Halkan mondjad, - hangosan hallik, -
vissza ne...
» A két szemed szeretett a legtovább
A két szemed szeretett legtovább,
Be furcsa...
» Még egyszer Lillához
Én szenvedek, s pedig miattad,
Miolta szívem...
» A fénykép
Fényképész úr, e kép nem jó,
bár az arca...
» A kék tűzeső
A kék tűzeső hamu lett.
Lemondtam a kóborlásról....
» Jöjj
Ó jöjj.
Te nagy éj ametiszt boltozata.
Ó...
|
