|
Ilyen kinos, ilyen hosszu éjszakám,
A mióta élek, még nem volt talán;
Az én barna, az én gyémánt kedvesem
Bársony ujja nyitva tartja a szemem.
Előttem leng bűvös bájos képivel,
Szólok szépen hozzá, de ő nem felel,
Semmit nem szól, csak mosolyog, csak nevet,
Tűzes szeme a szivembe lángot vet.
Dehogy hittem, hogy ily gyönge lehetek!
Dehogy hittem, hogy én még igy szeretek!
Tóba estem, nincsen a ki segitsen,
Isten veled, szabad ifju életem!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ámor
Erõ s erény a szerelem varázsa,
uralkodik...
» Láz
De jó, hogy jöttél, drága. Soha jobbkor.
Lázam...
» Ha magányos fa leszek
Ha magányos fa leszek,
árnyékomba hívlak,
te...
» Így
Halkan mondjad, - hangosan hallik, -
vissza ne...
» Kis felhő szürkéllett az ég-magasban
Kis felhő szürkéllett az ég-magasban.
Mint...
» A csillagok rólad beszélnek...
A csillagok rólad beszélnek,
Téged nevez a...
|
