|
Ilyen kinos, ilyen hosszu éjszakám,
A mióta élek, még nem volt talán;
Az én barna, az én gyémánt kedvesem
Bársony ujja nyitva tartja a szemem.
Előttem leng bűvös bájos képivel,
Szólok szépen hozzá, de ő nem felel,
Semmit nem szól, csak mosolyog, csak nevet,
Tűzes szeme a szivembe lángot vet.
Dehogy hittem, hogy ily gyönge lehetek!
Dehogy hittem, hogy én még igy szeretek!
Tóba estem, nincsen a ki segitsen,
Isten veled, szabad ifju életem!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Vadrózsa
Rózsát lát meg egy legény,
vadrózsát a...
» Nők
Nem kamasz-szerelem kis hevületében
beszélek.
A...
» Oh de mennyit...
Oh de mennyit néztelek már,
S mégis mindig...
» Bión XVI. idillje nyomán
Vénusz szép csillaga, még csillámhomlokát
Diána...
» Ámor
Erõ s erény a szerelem varázsa,
uralkodik...
» Virágének
Ha ki merném mondani, ha ki mernéd mondani,
vilá...
|
