|
Édes leány, hamis leány,
Szivem panaszra kél -
Te csókolódtál lenge nád,
S hitetlenné levél!
Dalom csak félve reszketett
az első csók elé
S szép ajkidon azt jó korán,
Más boldog föllelé.
Ki volt e más? pirítsalak
Leányka általa,
Kivalljam-e? a kellemek
Igéző angyala.
Ezt eltagadnod nem lehet:
Hisz csókja árulón,
Öröklő fényben tündököl
Bűbájos arczidon.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szerelmesek
Itt fekszenek a fűben:
egy lány meg egy...
» Maradj velem
Maradj velem, az erdő hí, marasztal,
Megértem...
» Nyilvános titok
Mondanám, hogy nem vagy szép, leány,
Hogyha nem...
» Kis felhő szürkéllett az ég-magasban
Kis felhő szürkéllett az ég-magasban.
Mint...
» Haj, száj, szem
Haj, haj, haj,
Beh szép selyemhaj
Ez a...
» Varázslat
Nem láttad-e a bűvölő manót?
Síró szeme, nevető...
» Szemedből
Szerettem volna, ha hozzám bújsz,
szép szóval...
» Aniskához
Félsz tőlem, nem akarsz meg is állani kedves...
» Esti séta
Az út az esti sétán
lassan sötétedett,
köröttem...
|
