|
Elfeledtem én már régen múltakat,
A viharos napjait boldog ifjú koromnak,
Ne kérdezz felőlük, csak hadd nyugodjak,
Ne kérdezd: szívemben minő érzelmek forrtak?
Szerettem? - ne kérdjed,
Sem azt, éreztem-e lemondó bánatot?
Te oly ártatlan vagy, minek ezt megértned?
Csak élvezd gondtalan a mát és holnapot,
A te jó szíved csak szerelmet óhajthat,
Csak csókokat ajkad...
A te lelked tiszta, nem tudja: mi a bánat?
És fényes mint a nap lelkiisméreted,
A szenvedély sötét történetét ne várjad
Tőlem, - kár az neked.
A te nyugodt lelked megzavarnák azok,
Sírnál te azokon és megrendülne lényed,
És félve fogadná hivő lelked a szót,
Melyet előbb olyan gyanútlan vett s megértett.
Nem, nem, én édesem! Féltem szerelmemet,
Félek, hogy élvei azonnal elriadnak,
Ne várj most éntőlem őszinteségeket - -
Ma szeretek, boldog hát mára hadd maradjak!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Megtért bűnös
Lányka, midőn alvál, csókot rablék ajakidról;
Kí...
» Menyasszonyomnak
Édes galambom, jut-e még eszedbe
Az a mosolygós...
» Erdei szerelem
Sötétedik… láthatatlan tücskök ültek ki...
» Jutok-e eszedbe?
Jutok-e eszedbe
Hűtlen boldogságom?
Nekem most...
» A csillagok rólad beszélnek...
A csillagok rólad beszélnek,
Téged nevez a...
» Vadrózsa
Rózsát lát meg egy legény,
vadrózsát a...
» Csak egymáshoz
Ha most, mikor oly érthetetlenül nehéz a...
» Fa leszek, ha..
Fa leszek, ha fának vagy virága.
Ha harmat...
» Énekek éneke
Szép vagy, ó szerelmesem, szép! Lábadat saru...
» Jöjj
Ó jöjj.
Te nagy éj ametiszt boltozata.
Ó...
|
