|
Jaj úgy szeretlek! Úgy szeretlek!
Hallod? Bolond vagyok. Bolond...
Ezt zúgom egyre a szivednek...
De úgy szeretlek! Úgy szeretlek!...
Szeretlek, érted, drága, mondd?
Nevetsz? Hülye vagyok valóban?
De hogy közöljem azt, amit
tudnod kell? Semmi sincs a szóban!
Várj, kitalálok valamit...
Hát igenis, a csók magában nem elég.
Valami fojt, zokog itt bennem és elég.
Tisztázni kell most, hogy mi van mivélünk.
Amit érzünk, ki kell fejezni még.
Többé-kevésbé a szavakban élünk.
Szók kellenek, kell elemezni.
Kell, hogy kimondjam néked ezt ni...
Tudd meg, mivel vagyok tele...
De bár találnék sok költői dolgot -
felelj nekem - több lenne-e,
mint az, hogy átölellek így, te boldog
hétköznapom költészete,
mig százszor és ezerszer fölsikoltok:
Te! Te! Te! Te!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Varázslat
Nem láttad-e a bűvölő manót?
Síró szeme, nevető...
» A lányka szobor előtt
Lányka! ne hódolj a csáboknak az ifju...
» Nagy ajándékok tora
Ökölnyi rubinkövet adok,
Akaszd a nyakadba s...
» Hódolat Máriának
Neked szentelt ifjú szívem
Minden vágyat,...
» Így
Halkan mondjad, - hangosan hallik, -
vissza ne...
» Fenn és lenn
Óh, izgalmak rokonsága! Vakít
a roppant hő,...
» Mikor a földön...
Mikor a földön leány születik,
Egy fiúcska...
» Megcsókolom csók-kisasszonyt
Megcsókolom Csók-kisasszonyt,
Ki biztosan finom...
» Számadás
Vágyjátok őt ismérni,
Az én szerelmemet,
Ki...
» Láz
De jó, hogy jöttél, drága. Soha jobbkor.
Lázam...
» Csak egymáshoz
Ha most, mikor oly érthetetlenül nehéz a...
|
