|
Jaj úgy szeretlek! Úgy szeretlek!
Hallod? Bolond vagyok. Bolond...
Ezt zúgom egyre a szivednek...
De úgy szeretlek! Úgy szeretlek!...
Szeretlek, érted, drága, mondd?
Nevetsz? Hülye vagyok valóban?
De hogy közöljem azt, amit
tudnod kell? Semmi sincs a szóban!
Várj, kitalálok valamit...
Hát igenis, a csók magában nem elég.
Valami fojt, zokog itt bennem és elég.
Tisztázni kell most, hogy mi van mivélünk.
Amit érzünk, ki kell fejezni még.
Többé-kevésbé a szavakban élünk.
Szók kellenek, kell elemezni.
Kell, hogy kimondjam néked ezt ni...
Tudd meg, mivel vagyok tele...
De bár találnék sok költői dolgot -
felelj nekem - több lenne-e,
mint az, hogy átölellek így, te boldog
hétköznapom költészete,
mig százszor és ezerszer fölsikoltok:
Te! Te! Te! Te!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Fekete szem Szép a kék szem, nem tagadom,
Én a kékre sem...
» Fa leszek, ha.. Fa leszek, ha fának vagy virága.
Ha harmat...
» Gonosz csókok tudománya Isten, küldjön te szent kegyelmed
Szívemre...
» Kis felhő szürkéllett az ég-magasban Kis felhő szürkéllett az ég-magasban.
Mint...
» Jöjj Ó jöjj.
Te nagy éj ametiszt boltozata.
Ó...
» Mikor a nagymama... Mikor a nagymama kiment a konyhába,
magunkra...
» A pillanatok nyoszolyáján Te másé, én meg senkié,
Egy kedvre ketten nem...
» Csókkérés tavasszal Márta, hajad,
Bronz-ajakad
Kéri s lázad a...
» Milyen furcsa álmam... Milyen furcsa álmam volt az éjjel!
Lyányka, te...
» Cupido Bé van kötve szemed, hát hogy tudsz lőni,...
» Tündérszerelem Árnyad voltam, nedves moha közt bujdokoltam,
föl...
|