|
Jaj úgy szeretlek! Úgy szeretlek!
Hallod? Bolond vagyok. Bolond...
Ezt zúgom egyre a szivednek...
De úgy szeretlek! Úgy szeretlek!...
Szeretlek, érted, drága, mondd?
Nevetsz? Hülye vagyok valóban?
De hogy közöljem azt, amit
tudnod kell? Semmi sincs a szóban!
Várj, kitalálok valamit...
Hát igenis, a csók magában nem elég.
Valami fojt, zokog itt bennem és elég.
Tisztázni kell most, hogy mi van mivélünk.
Amit érzünk, ki kell fejezni még.
Többé-kevésbé a szavakban élünk.
Szók kellenek, kell elemezni.
Kell, hogy kimondjam néked ezt ni...
Tudd meg, mivel vagyok tele...
De bár találnék sok költői dolgot -
felelj nekem - több lenne-e,
mint az, hogy átölellek így, te boldog
hétköznapom költészete,
mig százszor és ezerszer fölsikoltok:
Te! Te! Te! Te!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A legszebb volt az éjszaka
Legszebb volt az éjszaka,
a szótalan, a...
» Hódolat Máriának
Neked szentelt ifjú szívem
Minden vágyat,...
» Vallomás a szerelemről
Hetedhét országban
Nem találtam mását:
Szeretem...
» Bohó dalocska
Ha holló volnék, balga gyász a télben,
zord...
» Mikor téged látlak...
Mikor téged látlak, mindig azt gondolom;
nem...
» Csontig meztelen
A homlokod már egész meztelen
s szemed két...
» Esti séta
Az út az esti sétán
lassan sötétedett,
köröttem...
» Milói Venus
A legszebb asszony - bús márványban élve,
A...
» Varázslat
Nem láttad-e a bűvölő manót?
Síró szeme, nevető...
» Szegény vagyok...
Szegény vagyok hozzád,
Szerethetnél mégis,
Én...
» Keverd a szíved
Keverd a szíved
napsugár közé
készíts belőle...
|
