Jaj úgy szeretlek! Úgy szeretlek!
Hallod? Bolond vagyok. Bolond...
Ezt zúgom egyre a szivednek...
De úgy szeretlek! Úgy szeretlek!...
Szeretlek, érted, drága, mondd?
Nevetsz? Hülye vagyok valóban?
De hogy közöljem azt, amit
tudnod kell? Semmi sincs a szóban!
Várj, kitalálok valamit...
Hát igenis, a csók magában nem elég.
Valami fojt, zokog itt bennem és elég.
Tisztázni kell most, hogy mi van mivélünk.
Amit érzünk, ki kell fejezni még.
Többé-kevésbé a szavakban élünk.
Szók kellenek, kell elemezni.
Kell, hogy kimondjam néked ezt ni...
Tudd meg, mivel vagyok tele...
De bár találnék sok költői dolgot -
felelj nekem - több lenne-e,
mint az, hogy átölellek így, te boldog
hétköznapom költészete,
mig százszor és ezerszer fölsikoltok:
Te! Te! Te! Te!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Hódolat Máriának Neked szentelt ifjú szívem
Minden vágyat,...
» Legszebb... Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
vmarianna
...
» Gyakran eljön Éjjel meglátogatott.
Azt mondta: szeret engem....
» Bájoló Rebbenő szemmel
ülök a fényben,
rózsafa...
» Visszatekintés Én is éltem... vagy nem élet
Születésen...
» A lányka szobor előtt Lányka! ne hódolj a csáboknak az ifju...
» Esti séta Az út az esti sétán
lassan sötétedett,
köröttem...
» Szép kedvesem Szép kedvesem alszol-e már?
Im elkongott az...
» Clotilde A kökörcsin a harangláb
A kert mélyén...
» Vallomás a szerelemről Hetedhét országban
Nem találtam mását:
Szeretem...
» Így Halkan mondjad, - hangosan hallik, -
vissza ne...
|