|
Ha holló volnék, balga gyász a télben,
zord ékszerül hajadba hullanék,
ha hegyen-völgyön bujdosó szivárvány,
előtted baktatnék, amerre mégy.
Ha zápor volnék s testvére a szélnek,
tisztára mosnék minden felleget,
ha ordas orkán, szüntelen haragvó,
öreg fenyőkön hárfáznék neked.
De költő vagyok s hívem a szegénység,
halpénzekből áll furcsa vagyonom,
szemedről a vad pillangókat űzöm
s szerenádom tücsökkel húzatom.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Gonosz csókok tudománya
Isten, küldjön te szent kegyelmed
Szívemre...
» Erdei szerelem
Sötétedik… láthatatlan tücskök ültek ki...
» Kérésem egy
Kérésem egy: a csókod add,
vagy tiszta szívvel...
» Régi szerelmes levele
Én úgy szeretlek.
A cigarettához
és a...
» Szívlázadás
Oh hölgy ha látnál szivem bánatában,
Ki láttál...
» Szívem, eszem
Ama diós tanyából
Egy kis vidor leányka
A...
» Ámor
Erõ s erény a szerelem varázsa,
uralkodik...
|
