A két szemed szeretett legtovább,
Be furcsa szerelem.
A szád már néma volt, de a szemed,
az még beszélt velem.
A kezed már hideg volt, jéghideg,
nem is adtál kezet,
de a szemed még megsímogatott,
nálam feledkezett.
És lándzsákat tűztél magad köré
hideg testőrökül,
de a szemed még rám leselkedett
a zord lándzsák mögül.
És ellebegtél és csak a hegyes
lándzsák maradtak ott,
de a szemed még egyszer visszanézett
és mindent megadott.
A két szemed szeretett legtovább
még mostan is szeret.
Még éjszakánként zöldes csillaga
kigyúl ágyam felett.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Én angyalkám, szép madárkám... Én angyalkám,
Szép madárkám,
Ime hozzád...
» Úrnőm szeme Úrnőm szeme nem nap, sehogyse; rőt
ajkánál a...
» Nők Nem kamasz-szerelem kis hevületében
beszélek.
A...
» Ilyen kinos, ilyen hosszu... Ilyen kinos, ilyen hosszu éjszakám,
A mióta...
» Ébredés a neveddel Felébredtem. Úgy bujtam át az álom
meleg...
» Elégia Elfeledtem én már régen múltakat,
A viharos...
» Még egyszer Lillához Én szenvedek, s pedig miattad,
Miolta szívem...
» Mikor a nagymama... Mikor a nagymama kiment a konyhába,
magunkra...
» Clotilde A kökörcsin a harangláb
A kert mélyén...
» Tavasz Tavasz a drágám, és én szeretem.
Ő az eső, a...
» Leányka, szíved is Leányka, szíved is elnémul köreinkben.
Komoly...
|