|
Királyi kertben liliom sóhajtoz.
Felhő megreszket légi, bibor ágyán.
Buja öröm száguld ezernyi vágyán:
Csak egyszer érni liliomos ajkhoz.
Királyi kertben szűz virág virágzik.
Leszállni gőgös, ég-dajkálta felhő,
Kínozza kin, de egyszer mégis megnő
A liliom, a felhő vágy-fodráig.
Hull-hull a csöpp, mint vér feszült erekből
És forr a szomj a dús eső-szemektől,
Vágtat a vágy, határtalan határa.
A földi rög bilincse akaratlan,
Megnő a liljom dacos akaratban:
Egy csókért ezüst, hideg homlokára.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ha valaki jönne
Ha most valaki halkan idejönne,
Idelopózna...
» Külön világban
Külön világban és külön időben
éltél, be messze...
» Megyünk együtt
Megyünk együtt, utunk mélyre, messze húz.
Én az...
» Hadd maradjon sejtelemnek...
Hadd maradjon kimondatlan
A szó, mely ajkamon...
» Brilliáns
Szájam királyi biborszőnyegén
Torzarcú szitkok...
» A szerelemhez
Psyche bíbor kebeléből
Repülj le...
» Én is drága, te is drága
Én is drága, te is drága,
Egyetlen fa két...
» Minden ágon, minden bokron...
Minden ágon, minden bokron
A' csalogány...
|
