|
Királyi kertben liliom sóhajtoz.
Felhő megreszket légi, bibor ágyán.
Buja öröm száguld ezernyi vágyán:
Csak egyszer érni liliomos ajkhoz.
Királyi kertben szűz virág virágzik.
Leszállni gőgös, ég-dajkálta felhő,
Kínozza kin, de egyszer mégis megnő
A liliom, a felhő vágy-fodráig.
Hull-hull a csöpp, mint vér feszült erekből
És forr a szomj a dús eső-szemektől,
Vágtat a vágy, határtalan határa.
A földi rög bilincse akaratlan,
Megnő a liljom dacos akaratban:
Egy csókért ezüst, hideg homlokára.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Koldus
Örökre látlak szépség-verte szemmel
- Ó bús...
» A csalfa szeretőnek megvetése
Hasztalan mászkálsz lábomnál,
Ismerem már...
» Zenit
Az utunk felfelé ivel;
Minden csók, minden...
» La France
Ez a te rózsád. Utcza, város
Pacsirtaszóval van...
» Boldogság
Boldog az, ki e világon
Senkit nem szeret,
Élve...
» Ha látom arcát...
Ha látom arcát, boldogabb az élet,
reményem él,...
» Céliához
Szemed ha csak koccint reám,
téged köszönt...
» Hervadt rózsák
Nekem e hervadt rózsák
Nem gyászról,...
|
