|
Szemed ha csak koccint reám,
téged köszönt szemem,
ha csókot hagysz poharamon,
a bort nem ízlelem;
égi ital, amit kiván
a lélek szüntelen,
de hogyha csókod szívhatom,
nektár se kell nekem.
Minap rózsát küldtem neked,
nem kedvedért talán,
de hittem, nem hervadhat el
körödben, drága lány;
szirmára hullt lélekzeted,
úgy küldted vissza s lám
azóta nem rózsát lehel,
csak téged, Céliám.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Lelkemből szólva
Ne kérdezz a szavakról többet, ó, barátom,
A...
» Rejtsd el az örömöd
Azt hiszed, hogy jogod van örülni
És nem fáj...
» Ölelés
Hol rejtezkedett ez a mozdulat,
ez amphorásan...
» Rómeó és Júlia
Pacsirta szólt már künn a lomb alatt
És Rómeó...
» A néma lomb
Oly lázasan ragyog a lomb
árnyékos mély...
» Kínai szerelem
Ó, asszonyom, nem önt szeretem én,
de még a...
» Beszélgetés
Megállitottam valakit:
- Jó ember, mondd,...
» Quattrocento
Templomi csöndben,
hol örök-mécs lobog
s...
» Nem félek én a városi uraktól...
Nem félek én a városi uraktól,
Nekem még a...
» Szerelmes vers Boldogasszony napján
Fázol? várj, betakarlak az éggel,
hajadra épül...
» Kosár
Telve kékes ibolya,
Rózsa, szekfű, rozmarin
Ill...
» Azért, mert
Lehet, magamért szeretlek.
Lehet, hogy...
» Helyek, szerelmek
Nem leltem meg soha
helyem, hogy mondhatnám
...
» Vers I.
Nem ismerhetsz te engem.Nem tudod,
Hogy hajam...
» Vallomás
Nemcsak téged
szeretlek, akitől jutalmul s...
» Nekem nem kell a' valóság...
Nekem nem kell a' valóság: -
Virágit...
|
