|
Vágyaim ma nagy, karcsú jegenyék,
valami keshedt, görbe árokparton,
amire méla álmot vet az alkony.
Vágyaim ma szép esti szigetek,
valahol lent, a szőke jónvidéken,
hol hárfapengés az égen.
Vágyaim ma a tiszta mosolyok,
fáradt virágok álmos illatsúlya,
mely nyújtózkodva kiliheg az útra.
A vágyaim ma lábad alá kúsznak,
hogy elvigyenek: hol a szók fehérek
s halottan szépek. Hova én el nem érek...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Virágok beszélgetése
Külön indákon tekeregve bús virág voltam, bús...
» A te tisztitó csókod
Nincs rajtam árnya bűnnek.
Nem érzek máma...
» Alszol
s szempillád alatt
szálldosnak barna...
» A szerelem vonzásában
A pallóra lépek hogy elérjem a hajót.
Viharzón...
» Szerelmes Ének
Hajaddal arcodat miért rejted te folyton?
Az...
» Szeretlek!
Szeretlek, szeretlek!
Kimondom, kimondom!
El...
» Mesélgetek az erdőmnek
Te még nem vártál. Korán jöttem.
Nincs még...
|
