|
Vágyaim ma nagy, karcsú jegenyék,
valami keshedt, görbe árokparton,
amire méla álmot vet az alkony.
Vágyaim ma szép esti szigetek,
valahol lent, a szőke jónvidéken,
hol hárfapengés az égen.
Vágyaim ma a tiszta mosolyok,
fáradt virágok álmos illatsúlya,
mely nyújtózkodva kiliheg az útra.
A vágyaim ma lábad alá kúsznak,
hogy elvigyenek: hol a szók fehérek
s halottan szépek. Hova én el nem érek...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Találkozás...
Amire vártam hosszú éveken:
Találkoztál...
» Mi a szerelem?
Mi is a szerelem? Mondd meg te, kedves.
Visszata...
» Tizenkét vallomás, utószóval
Egy éve hogy nem írtam verset néked,
s a kék...
» Maradjon ez...
Maradjon ez sejtelemnek,
Fél igaznak, fél...
» A szerelmes szemek
Ah, ne vesd rám két villám szemedet
Oly hasgató...
» Nem félek én a városi uraktól...
Nem félek én a városi uraktól,
Nekem még a...
» Mese a szerelemről
Hol volt, hol-nem-volt ország
hol-nem-volt...
|
