Vágyaim ma nagy, karcsú jegenyék,
valami keshedt, görbe árokparton,
amire méla álmot vet az alkony.
Vágyaim ma szép esti szigetek,
valahol lent, a szőke jónvidéken,
hol hárfapengés az égen.
Vágyaim ma a tiszta mosolyok,
fáradt virágok álmos illatsúlya,
mely nyújtózkodva kiliheg az útra.
A vágyaim ma lábad alá kúsznak,
hogy elvigyenek: hol a szók fehérek
s halottan szépek. Hova én el nem érek...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A kit szerettünk A kit szerettünk, nem feledjük,
Bármit...
» Hogy Júliára talála, így köszöne neki Ez világ sem kell már nekem
Nálad nélkül, szép...
» Egy régi nőnek A múltak májusába
Eljössz-e még velem?
A...
» Sakk-matt Kis kertilócán, vadszőlős ereszbe'
Kései...
» A csúcsokon A csúcsokon.
Fönt. Csak mi ketten,
így :...
» Végre! Itt vagy végre hő karomban
Szívem, lelkem...
» Mi volna .. Mi volna, ha megtudnám, nem szeretsz?
–...
|