Nem félek én a városi uraktól,
Nekem még a kapitány se parancsol.
Szőke kis lány felettem a kapitány,
Énnekem csak az parancsol igazán.
Vigyázz, kis lány! Jaj lesz, ha megharagszom!
Kapitánynak mást választok, ha mondom!
Ne félj, ne félj, csak parancsolj, tubiczám!
Te örökös, te aranyos kapitány!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Gyere drága, ülj le mellém, Gyere drága, ülj le mellém,
nézz hát a szemembe...
» Koldus Örökre látlak szépség-verte szemmel
- Ó bús...
» A bokréta elhervadott A bokréta elhervadott,
Leveleit emlékkönyvbe...
» Így szaladsz karjaimba Két szegény karomat kinyujtom
Száz mértföldre....
|