Nem félek én a városi uraktól,
Nekem még a kapitány se parancsol.
Szőke kis lány felettem a kapitány,
Énnekem csak az parancsol igazán.
Vigyázz, kis lány! Jaj lesz, ha megharagszom!
Kapitánynak mást választok, ha mondom!
Ne félj, ne félj, csak parancsolj, tubiczám!
Te örökös, te aranyos kapitány!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Korszerűtlen ének Tudom: ma zengőn szerelemről szólni
bűn s talán...
» Kialvó csillagok alatt Kialvóban sugaratok,
sorsom szemei, csillagok!
...
» Kit egy szép leány nevével szerzett Siralmas nékem idegen földen
Már...
» Napszakokba és szerelembe Napszakokba és szerelembe
rejti magát a...
|