|
Édes érzés a szeretet,
Mely nyilával sebesített;
Nyilaidtól, látod, vérzem,
Nyilaid sebeit érzem.
Tégedet ki ne szeretne,
Nálad nélkül ki lehetne;
Nálad nélkül nem is élhet,
Melletted a holt is élhet.
Domborodott melled hódít,
Nincs oly szív, kit meg nem bódít.
Az alatt egy érzékeny szív,
Csak az boldog, kihez az hív.
Ennek oka csak te lettél,
Hogy engem raboddá tettél.
Szép fejeddel meggyötörtél,
Szerelmed rabjává tettél.
Az egekre felesküszöm,
Hogy szeretni meg nem szűnöm,
Míg a halál bús fátyola
Szememet bé nem takarja;
Kinyílt szívem te előtted,
Melyből bőven megérthetted:
Hogy szeretlek halálomig,
Míg a szívem szét nem omlik.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ne félj!
Ne félj! Jövök!
Bár álljon utamba
Dörögve,...
» Az én szivem
Az én szivem sokat csatangolt,
de most már okul...
» Bolyongás
Éj van, csöndes, holdvilágos, hideg, késő őszi...
» Csak ez
A sötétben
megütsz valakit, aki szeret,
megüt...
» Az arany park
A fákon a virágzás fájó kéje
Borzong végig:...
» Sakk-matt
Kis kertilócán, vadszőlős ereszbe'
Kései...
» Bűvös, szép őszi ég vagy
Bűvös, szép őszi ég vagy, tündöklés, rózsaszirom....
» Kialvó csillagok alatt
Kialvóban sugaratok,
sorsom szemei, csillagok!
...
» Végre!
Itt vagy végre hő karomban
Szívem, lelkem...
» Vigasz
Be szép,
ha tiszta szavakon keresztül
feléd a...
» Álmot adsz...
Fáradt lettem. A gondok elgyötörtek.
Álmos is...
|
