|
Édes érzés a szeretet,
Mely nyilával sebesített;
Nyilaidtól, látod, vérzem,
Nyilaid sebeit érzem.
Tégedet ki ne szeretne,
Nálad nélkül ki lehetne;
Nálad nélkül nem is élhet,
Melletted a holt is élhet.
Domborodott melled hódít,
Nincs oly szív, kit meg nem bódít.
Az alatt egy érzékeny szív,
Csak az boldog, kihez az hív.
Ennek oka csak te lettél,
Hogy engem raboddá tettél.
Szép fejeddel meggyötörtél,
Szerelmed rabjává tettél.
Az egekre felesküszöm,
Hogy szeretni meg nem szűnöm,
Míg a halál bús fátyola
Szememet bé nem takarja;
Kinyílt szívem te előtted,
Melyből bőven megérthetted:
Hogy szeretlek halálomig,
Míg a szívem szét nem omlik.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Quattrocento
Templomi csöndben,
hol örök-mécs lobog
s...
» Szép vagy...
Szép vagy, midőn elgondolkozva állsz,
S mint a...
» Játék szerelmesemmel
A környéken harmonika
koronként könnyel...
» Emlékezz csak a szeretőd szemére
Csókodtól fáradt, boldog reggelen:
Sötét és...
» A legszebb gyöngy.
Van egy gyöngye a világnak,
Létünk legfőbb...
» A szerelemhez
Psyche bíbor kebeléből
Repülj le...
» Madár csőrében virág
Van-e madár, ki meghal, ha nem szerethet?
Van-e...
» Szeretlek
Szeretlek,
mert sikoltnom kell, és visszhangra...
» A szerelem sivataga
Egy híd, egy forró betonút,
üríti zsebeit a...
» Hazug szerelem győz le téged…
Hazug szerelem győz le téged,
Egyszerű, sivár...
» Bujócska
Mint rendesen, ott a gitár, a helyén;
ablakban...
|
