Édes érzés a szeretet,
Mely nyilával sebesített;
Nyilaidtól, látod, vérzem,
Nyilaid sebeit érzem.
Tégedet ki ne szeretne,
Nálad nélkül ki lehetne;
Nálad nélkül nem is élhet,
Melletted a holt is élhet.
Domborodott melled hódít,
Nincs oly szív, kit meg nem bódít.
Az alatt egy érzékeny szív,
Csak az boldog, kihez az hív.
Ennek oka csak te lettél,
Hogy engem raboddá tettél.
Szép fejeddel meggyötörtél,
Szerelmed rabjává tettél.
Az egekre felesküszöm,
Hogy szeretni meg nem szűnöm,
Míg a halál bús fátyola
Szememet bé nem takarja;
Kinyílt szívem te előtted,
Melyből bőven megérthetted:
Hogy szeretlek halálomig,
Míg a szívem szét nem omlik.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Behunyt szemekkel Behunyt szememnek barna kárpitjára
Akarom vagy...
» Vágyakozás a jelenre Egy bizonyos pillanatban azt gondolta a...
» Ha tudnám Ha tudnám, hogy csak egy évet tölthetek,
Szelídl...
» Csók a karodra A karcsú villanyláng alatt
egy keskeny havas út...
» Tavaszi szeretők verse Látod!
boldog csókjaink öröme
harsog a fák...
» Bimbók Tavaszodik. Gyönyörtől
Liheg az ébredő...
» Üdvösség Csak azért
az egyetlen napért
érdemes volt...
» A rovás "Kimozdult a kapufélfa, Bandi te!
Mi vágta föl...
» A csillagok szerelme A vágyak hervadt levele
Tétova hull a földre...
» Emlékszel-e? Emlékszel-e, hogy eljátszottunk
A ház előtt az...
» Ajándék Lányka, még most is ragyog a szememben
szíves...
|