|
Van-e madár, ki meghal, ha nem szerethet?
Van-e madár, ki élhet, ha nem szeret?
Ezen tűnődöm: szemhéjamon az este
vergődik, mintha egy madár szárnya verne.
Én akkor leltem magamra,
mikor egyedül maradtam. Olyan egyszerű
lett a fájdalom, mikor megértettem,
hogy nem élhetek én sem egyedül.
S most úgy szeretlek, ahogy madár nem szerethet:
veled sem veszíthetem el magam.
Nem hagyhatsz el, hát nem hagyhatlak el,
hajnalt verő, sugár-szárnyú madaram.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szerelem
Utadba jön - nem is kerested.
Útjára megy -...
» Szeretet
Mennyi ember van,
akit szeretek.
Mennyi nő és...
» Várlak
Éjfél van, és én még nem alszom.
Hallgatom a...
» A csillagok
Hány szerelmes néz föl mélázva rátok,
Ti...
» Ősszel
Beteg, hervadt az őszi táj,
Minden nyomon...
» Kezek beszéde
A kezünk titkos beszédét érted-e?
Hogy vallanak...
|
