Van-e madár, ki meghal, ha nem szerethet?
Van-e madár, ki élhet, ha nem szeret?
Ezen tűnődöm: szemhéjamon az este
vergődik, mintha egy madár szárnya verne.
Én akkor leltem magamra,
mikor egyedül maradtam. Olyan egyszerű
lett a fájdalom, mikor megértettem,
hogy nem élhetek én sem egyedül.
S most úgy szeretlek, ahogy madár nem szerethet:
veled sem veszíthetem el magam.
Nem hagyhatsz el, hát nem hagyhatlak el,
hajnalt verő, sugár-szárnyú madaram.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Bolyongás Éj van, csöndes, holdvilágos, hideg, késő őszi...
» Szerelmes levél A légen át szerelmesen,
Veled ölelkezem,
Szemem...
» Boldogság Boldog az, ki e világon
Senkit nem szeret,
Élve...
» Ezüstnyelű aranykalapács Először csak a páholyodban,
a páholyodban...
» Szusszanó Szép vagyok? Szép!
Igazán? Gyönyörű!
Te tudod?...
» Nem nevezném egyébnek Nem nevezném egyébnek a szerelmet,
Ha e helyett...
|