|
Nagynéha emgem is tudnak szeretni
lány-arcú, gyönyörű, szép, idegenek,
akiket nappal még nem látott senki,
akiknél álmomban még lépre megyek.
Legutóbb valaki balról hajolt rám.
Vállamon súlytalan időzött keze.
Szájával érintve félig nyitott szám,
hűsebben, akár egy csók ígérete.
Azután megkínált édes szőlővel,
négy, vagy öt bordó szem fért tenyerébe.
Ügy tetszett, valami belső fény tölt el,
ébren is hálával tartozom érte.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Vallomás
Vagyok, mert szeretlek. Hallod? Szeretlek!
S...
» Meddig szerelem?
Én nem voltam akkor én.
Mégis, hová lett száz...
» Együgyű szerelmes évődés
Ha szeretnél, kócos volnál,
talán bizony meg is...
» Az élet fája
Ismertem én ifjú koromban
Egy fát, éltemnek...
» Vigasz
Be szép,
ha tiszta szavakon keresztül
feléd a...
|
