|
Nagynéha emgem is tudnak szeretni
lány-arcú, gyönyörű, szép, idegenek,
akiket nappal még nem látott senki,
akiknél álmomban még lépre megyek.
Legutóbb valaki balról hajolt rám.
Vállamon súlytalan időzött keze.
Szájával érintve félig nyitott szám,
hűsebben, akár egy csók ígérete.
Azután megkínált édes szőlővel,
négy, vagy öt bordó szem fért tenyerébe.
Ügy tetszett, valami belső fény tölt el,
ébren is hálával tartozom érte.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ha látom, galambom...
Ha látom, galambom,
Kendődet lobogni:
Ugy...
» Szívemhez
Mi lelt megint
Szivem, te nyugtalan?
Ezer...
» Ó,drága fogság
Ó, drága fogság, melybe nem itélet,
nem...
» Eltűnt halott
Szerelmünk itt halt meg valamikor.
Hullj, lomb,...
» Zaj, estefelé
Már a Maros füzes partjai
közt jön el hozzám...
|
