|
Szeretlek,
mert sikoltnom kell, és visszhangra vágyom;
mert sápadt hangom mosolygássá
aranylik éjjel a szádon.
Szeretlek,
mert káromlásos, sajgó Istenhitem
hajnallá szépül, szivárványa
törik meg könnyeiden.
Szeretlek,
mert pogány gúnyom tiport minden csodán,
s te szád égő kelyhével nyújtod
legfájóbb úrvacsorám.
Szeretlek,
mert szemed kékjét szívemig ölelted,
mert feloldoztál, s elképzeltem
a lelkem és a lelked...
Szeretlek,
mert ember vagyok, fázékony, bús, gyáva,
mert betakarsz, s mert emlékeztetsz
egy szelíd elmúlásra.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Eltűnt halott
Szerelmünk itt halt meg valamikor.
Hullj, lomb,...
» Álmot adsz...
Fáradt lettem. A gondok elgyötörtek.
Álmos is...
» Mi a szerelem?
Süldő poéták, bikficek,
Ugyan ne csiripeljetek
...
» Szerelem
Emlékszel-e még erre? Lángoló fejjel,
lángoló...
» Örömöm és örömöd
Örömöm és örömöd
mint két hó-angyal...
» Ahogy nyarakban
Mióta szeretlek ég az ég,
és föld a föld, és fű...
» Csillagos éj
Szeretnek.
Óh milyen könnyű a világ!
A...
» Találkozás
Szeretem a téli éjszakákat,
A síri csendet, a...
» Epedő szerelem
Mind csak mese, mind csak mese,
Amit költőink...
» Őrlegény
Csipős az éj és a huszár
Busan lép fel s...
» Dal
Ha virág lehetnék,
Nefelejccsé válnék:
Zöld...
|
