|
Most, amikor éjfelekig
kell dolgoznom görnyedt-hajolva,
hogy nincsen percnyi pihenés:
most van szükségem mosolyodra.
Most, amikor zúgó fülem
szavak olvadt-érceit issza:
most, most van szükségem nagyon
simogató-lágy szavaidra.
Most, amikor fáradt kezem
törött szárnyú madárként rebben:
most kell, ha csak egy percre is,
hogy megpihenjen a kezedben.
Az átvirrasztott éjszakákat
enyhítse egy-egy pillanat;
hisz ezerévnyi pihenést ad
mosolyod, kezed és szavad...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Dal decemberben
Szép szeretőm itt a kék december,
elrepül a...
» Emberi közelségből
A hangszórókat kezdik leszerelni
a költők;...
» Egy ismeretlen széphez
Sugár de teljes
A termeted,
Kis pille...
» Szemed íve
Szemed szivem egész körülveszi,
édes táncával...
» Ha tudnám
Ha tudnám, hogy csak egy évet tölthetek,
Szelídl...
» Élet szeretője
Rossz szerelem ez a miénk
S aligha még rózsát...
» Ajándék
Faragtam kőrisfából angyalszárnyakat,
borz-bundá...
» Fehér rózsatő virága
Szívem sír utánad szüntelen,
szemem könnytől...
» Szerelem és barátság
A szerelem, Lidikém, ollyan, mint reggel az...
» Óh szív! Nyugodj!
Fegyverben réved fönn a téli ég,
kemény a menny...
|
