|
Most, amikor éjfelekig
kell dolgoznom görnyedt-hajolva,
hogy nincsen percnyi pihenés:
most van szükségem mosolyodra.
Most, amikor zúgó fülem
szavak olvadt-érceit issza:
most, most van szükségem nagyon
simogató-lágy szavaidra.
Most, amikor fáradt kezem
törött szárnyú madárként rebben:
most kell, ha csak egy percre is,
hogy megpihenjen a kezedben.
Az átvirrasztott éjszakákat
enyhítse egy-egy pillanat;
hisz ezerévnyi pihenést ad
mosolyod, kezed és szavad...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Tizenkét vallomás, utószóval
Egy éve hogy nem írtam verset néked,
s a kék...
» Az én szivem
Az én szivem sokat csatangolt,
de most már okul...
» Hervadt rózsák
Nekem e hervadt rózsák
Nem gyászról,...
» Kései szerelem
Kései szerelem... Fűlik a kályha
pirosra.
Valam...
» Kezem a kezedben
Hallod? Ez az a szél
mely kitépi a fák...
» Lenge szál volt...
Lenge szál volt hit- 's reményem
Az ábrándok...
» Érzelem
Kék éjeken megyek majd, vad-csapásokon,
szálkás...
» Első szerelmemhez
Hagyd a szerelmes dalt, e dallam
szívemre...
» Boldog vagyok...
Boldog vagyok, boldogabb a rózsa
Bársony szirma...
» Azt mondod...
Azt mondod: egy őrangyalt ád az Isten
Minden...
|
