|
Most, amikor éjfelekig
kell dolgoznom görnyedt-hajolva,
hogy nincsen percnyi pihenés:
most van szükségem mosolyodra.
Most, amikor zúgó fülem
szavak olvadt-érceit issza:
most, most van szükségem nagyon
simogató-lágy szavaidra.
Most, amikor fáradt kezem
törött szárnyú madárként rebben:
most kell, ha csak egy percre is,
hogy megpihenjen a kezedben.
Az átvirrasztott éjszakákat
enyhítse egy-egy pillanat;
hisz ezerévnyi pihenést ad
mosolyod, kezed és szavad...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szórakozott szerelmes.
Szerelmes ifjú, hő szivével
Mindég csak ott,...
» Évfordulón
Jövök elédbe csókkal és virággal,
E tiszta...
» Vers III.
És én még várok. Várok. Hisz ma még
A rádvárás...
» Köznépi-Dal
Jaj rózsám be szeretlek, ki sem mondhatom!
Sem...
» Nő van mellettem
Leszámolok, fullasztó nőim,
Kedves, jó kedvvel...
» Szemed szomja
Szemed szomja a tengeren talál rám,
mélyében...
» Vaskohó
Erdő szélén,
a hegy tövében
sistergő...
» Kedves
Te meghalsz, kedves, s nem tudod, ki voltál,
ála...
» Csodák
Felötlik,
valami piros, kékes délibáb,
s...
» Virágének
Megyek utánad,
jössz utánam,
csupasz a...
|
