|
Hadd maradjon kimondatlan
A szó, mely ajkamon lebeg;
Ne halljad te soha, soha;
"Hadd maradjon sejtelemnek."
Ne tudd te meg, hogy kihez szól
A sok dal és a sok ének, -
És hogy mi zeng e dalokban,
"Hadd maradjon sejtelemnek."
Ha sirba visz a búbánat
S hideg hant alá temetnek,
Ne tudd te, mi ölt meg engem,
"Hadd maradjon sejtelemnek."
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Figyelmed és féltésed...
Figyelmed és féltésed üvegbúrát varázsolt
körém,...
» Egy nyári este
Várva-várom, egy nyári este
Kibomlik majd...
» A fű a folyó te meg én
A fű, a folyó, te meg én,
szemed a reggel...
» Léda és a Sors
Rossz vagy, vagy jó vagy?
Nem születtem én...
» Formáltál engem örömödre
Formáltál engem örömödre,
két könnyű lábbal,...
» A dal szárnyára veszlek
A dal szárnyára veszlek,
s elviszlek,...
|
