|
Psyche bíbor kebeléből
Repülj le felém,
Eged fényes aetheréből
Csöpögtesd belém,
Óh, Szerelem! malasztaid
Mennyből eredt balzsamait.
Hol van lelkem rokonfele?
Jer, jelentsd ki már!
Repülj kebelembe vele,
Szívem alig vár;
Repdez, mint Noé galambja,
De enyhelyét nem láthatja.
Bennem mélyen metszve lelem
Szép ideálját,
Pygmalionként ölelem
Kedves bálványát,
De meg nem lelkesíthetem,
Csak tűnő képét kergetem.
Hozd el, hozd Zephyr-szárnyakon
Már valahára,
Ki ágyamhoz mécset gyújtson
Psyche módjára;
S ha majd a szent forrást issza,
Ismét add ölembe vissza.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A mi háborúnk
Fölsírásaidnak könnyeit
Fölissza az én tudós...
» Haladt...
Haladt és partot ért a sajka,
Kiszáll a vándor...
» A visszajáró májusok
Minden úgy igaz, ahogy régen:
Vannak visszajáró...
» Ha jönnél...
Ha hirtelen jönnél velem szemben
Nevető...
» Virágok beszélgetése
Külön indákon tekeregve bús virág voltam, bús...
» Miért szépségedben magadat elbíztad?
Az Idilium-ból
Miért szépségedben magadat...
» Mit akartok?
Mondjátok, a szívemmel mit akartok?
Ezer...
» Ó,drága fogság
Ó, drága fogság, melybe nem itélet,
nem...
» A távolból
Repülj, lágy énekem,
Susogló szárnyakon,
El...
» Élet szeretője
Rossz szerelem ez a miénk
S aligha még rózsát...
» Megjöttél
Sárga fény ömlik, este lett.
Áprilisi szelíd...
» Az újj bor
Be jól esett, te kislyány,
Zsendült cseresznye...
» Szeretlek!
Szeretlek, szeretlek!
Kimondom, kimondom!
El...
|
