|
Psyche bíbor kebeléből
Repülj le felém,
Eged fényes aetheréből
Csöpögtesd belém,
Óh, Szerelem! malasztaid
Mennyből eredt balzsamait.
Hol van lelkem rokonfele?
Jer, jelentsd ki már!
Repülj kebelembe vele,
Szívem alig vár;
Repdez, mint Noé galambja,
De enyhelyét nem láthatja.
Bennem mélyen metszve lelem
Szép ideálját,
Pygmalionként ölelem
Kedves bálványát,
De meg nem lelkesíthetem,
Csak tűnő képét kergetem.
Hozd el, hozd Zephyr-szárnyakon
Már valahára,
Ki ágyamhoz mécset gyújtson
Psyche módjára;
S ha majd a szent forrást issza,
Ismét add ölembe vissza.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szemed íve
Szemed szivem egész körülveszi,
édes táncával...
» Tószunnyadó
Tószunnyadó békességgel,
elülő végtelenséggel
ó...
» Kései vallomás
Uram, hallgasd meg könnyes asszonyod
kései,...
» Az örömhez
Öröm, te csalfa vendég,
Te lenge nád!
Mi ért...
» Balatonon jár a hajó...
Balatonon jár a hajó,
A lány menyecskének...
» A néma lomb
Oly lázasan ragyog a lomb
árnyékos mély...
» Tudom, hogy vagy
Tudom, hogy vagy: és megállok az éjben.
Állok...
» Ma reggel...
Ma reggel korán ébredtem fel
s kikergettem az...
» Ősszel
Beteg, hervadt az őszi táj,
Minden nyomon...
» Be szépre-nőttél bennem
Be nagyra-nőttél,
Be szépre-nőttél bennem,
Én...
» Meddig szerelem?
Én nem voltam akkor én.
Mégis, hová lett száz...
» Telepátia
Mikor sóhajtasz, sírsz távoli tájon,
itt...
» Ketten vagyunk...
Ketten vagyunk a kis szalonban,
Szemembe néz,...
|
