|
Psyche bíbor kebeléből
Repülj le felém,
Eged fényes aetheréből
Csöpögtesd belém,
Óh, Szerelem! malasztaid
Mennyből eredt balzsamait.
Hol van lelkem rokonfele?
Jer, jelentsd ki már!
Repülj kebelembe vele,
Szívem alig vár;
Repdez, mint Noé galambja,
De enyhelyét nem láthatja.
Bennem mélyen metszve lelem
Szép ideálját,
Pygmalionként ölelem
Kedves bálványát,
De meg nem lelkesíthetem,
Csak tűnő képét kergetem.
Hozd el, hozd Zephyr-szárnyakon
Már valahára,
Ki ágyamhoz mécset gyújtson
Psyche módjára;
S ha majd a szent forrást issza,
Ismét add ölembe vissza.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Hiába hideg a Hold
Hiába hideg a Hold. Egyszer
A mi óránk ütött
S...
» Behunyt szemekkel
Behunyt szememnek barna kárpitjára
Akarom vagy...
» Fiatal lány tavasszal
Megláttam magam a szemedben,
s tudtam, szép...
» Hajnali nyomok
Látom: ma erre jártál,
Nyomot hagytál a...
» A szeretetről
Valakit, valamit szeretni kell.
Istent,...
» Formáltál engem örömödre
Formáltál engem örömödre,
két könnyű lábbal,...
» Őrlegény
Csipős az éj és a huszár
Busan lép fel s...
» Szerelem
Messze, a kéklő üveghegyeken
él egy madár, a...
» Sohasem volt az szerelmes
Sohasem volt az szerelmes, aki
Mondja, hogy...
» Virág, virág, virág
Az ágyék és a mell a száj s az izgatott
kezek -...
» Levél
Magamat ajánlom szívemnek szíviben,
Tartson...
» John Andreson, Szivem, John
John Anderson, szivem, John
kezdetben, valaha...
» Oly szép, mikor…
Oly szép, mikor bús, hosszu éjszakára
A...
|
