|
Psyche bíbor kebeléből
Repülj le felém,
Eged fényes aetheréből
Csöpögtesd belém,
Óh, Szerelem! malasztaid
Mennyből eredt balzsamait.
Hol van lelkem rokonfele?
Jer, jelentsd ki már!
Repülj kebelembe vele,
Szívem alig vár;
Repdez, mint Noé galambja,
De enyhelyét nem láthatja.
Bennem mélyen metszve lelem
Szép ideálját,
Pygmalionként ölelem
Kedves bálványát,
De meg nem lelkesíthetem,
Csak tűnő képét kergetem.
Hozd el, hozd Zephyr-szárnyakon
Már valahára,
Ki ágyamhoz mécset gyújtson
Psyche módjára;
S ha majd a szent forrást issza,
Ismét add ölembe vissza.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Azért, mert
Lehet, magamért szeretlek.
Lehet, hogy...
» És egy mosoly
Az éj sohase teljes
Higgyétek el ha mondom...
» Ha látom arcát...
Ha látom arcát, boldogabb az élet,
reményem él,...
» Az esthajnal szerelme
Őszikék dajkálta
ringó dalbölcsőben:
így...
» Ha tudnám
Ha tudnám, hogy csak egy évet tölthetek,
Szelídl...
» Veled
Nem, csoda ma se történt,
megint csak este...
» Szerelem
N. meghízott, lágy szívében Erosz
Ébresztett...
» Fehér lábaid...
Fehér lábaid merre visznek téged?
Mondd meg...
» A dal szárnyára veszlek
A dal szárnyára veszlek,
s elviszlek,...
» Boros keserűség
Öblös mellel szeptemberbe
Vad dalokra...
» Alkonyat
Halk, hosszú árnyak lejtenek köröttünk,
S már...
» Madár csőrében virág
Van-e madár, ki meghal, ha nem szerethet?
Van-e...
» Biztató a szerelemhez
Szép asszonyom, a szerelem
Ötlettelen és ócska...
|
