|
Psyche bíbor kebeléből
Repülj le felém,
Eged fényes aetheréből
Csöpögtesd belém,
Óh, Szerelem! malasztaid
Mennyből eredt balzsamait.
Hol van lelkem rokonfele?
Jer, jelentsd ki már!
Repülj kebelembe vele,
Szívem alig vár;
Repdez, mint Noé galambja,
De enyhelyét nem láthatja.
Bennem mélyen metszve lelem
Szép ideálját,
Pygmalionként ölelem
Kedves bálványát,
De meg nem lelkesíthetem,
Csak tűnő képét kergetem.
Hozd el, hozd Zephyr-szárnyakon
Már valahára,
Ki ágyamhoz mécset gyújtson
Psyche módjára;
S ha majd a szent forrást issza,
Ismét add ölembe vissza.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Azért, mert
Lehet, magamért szeretlek.
Lehet, hogy...
» A szerelem
Mi a földi élet s minden ragyogványa
Nélküled,...
» Örömöm és örömöd
Örömöm és örömöd
mint két hó-angyal...
» Csalfa sugár
Kis bokor, ne hajts még,
Tél ez, nem...
» Halászlegény dala
Szél és hab lecsendesűlt.
Int az éjmagány:
Nyíl...
» Hiába hideg a Hold
Hiába hideg a Hold. Egyszer
A mi óránk ütött
S...
» Midőn elindult
Oly rövid volt ez az óra,
Oly hosszu e...
» Átok
Annya a szép szerelemnek!
O enyhítsd hevét...
» Százszorszépek
Édes tépdesni a százszorszép szirmán
rózsafüzérk...
» Pók-románc
Pók-korában jól ismertem
kegyedet.
Lenge háló...
» Egy gondolat
Ha nyugodt homlokomra néha
Árnyat vet egy bús...
» Illatlavinák alatt
Augusztus. Alkonyat. Körül
Ájultan piheg a...
» November
Mikor virágra sehol se lelek:
A bús november az...
|
