|
Letörlöm-e arcodról az esőket csókjaimmal? -
oly mindegy ez ma már nekem.
Ahogy az ősz a fagy beálltán a virágról,
lemondok rólad, szerelem.
Akár valami puskát, térdére vesz a tér,
más veszélyeknek adom életem.
Fölöttem süt a hold, de nekem nem az a hold
nem az ígéret földje fenn.
Naponta készülök sorsomra, s mint a szél
a letaposott fű szagát terelgetem.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Megyünk együtt
Megyünk együtt, utunk mélyre, messze húz.
Én az...
» A boldogság mi?
A boldogság mi? Önfelejtés,
Örvény fölött...
» A szerelem
Mi a földi élet s minden ragyogványa
Nélküled,...
» Csodák
Felötlik,
valami piros, kékes délibáb,
s...
|
