|
Letörlöm-e arcodról az esőket csókjaimmal? -
oly mindegy ez ma már nekem.
Ahogy az ősz a fagy beálltán a virágról,
lemondok rólad, szerelem.
Akár valami puskát, térdére vesz a tér,
más veszélyeknek adom életem.
Fölöttem süt a hold, de nekem nem az a hold
nem az ígéret földje fenn.
Naponta készülök sorsomra, s mint a szél
a letaposott fű szagát terelgetem.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Sándor estéjén
Könnyeim peregnek,
Szívem majd megszakad,
Kimon...
» Egy nap meg egy éj
Egy nap meg egy éj, mit a mámor adott,...
» Szent Abbondio napja
Ragyog a menny, mikéntha gyémánt volna
S túl...
» Azoknak a szerelme
Azoknak a szerelme tetszik nekem,
akik a...
|
