|
Letörlöm-e arcodról az esőket csókjaimmal? -
oly mindegy ez ma már nekem.
Ahogy az ősz a fagy beálltán a virágról,
lemondok rólad, szerelem.
Akár valami puskát, térdére vesz a tér,
más veszélyeknek adom életem.
Fölöttem süt a hold, de nekem nem az a hold
nem az ígéret földje fenn.
Naponta készülök sorsomra, s mint a szél
a letaposott fű szagát terelgetem.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Boldogság és álom
Álmodban minket gyakran láttál,
Hogy együtt...
» Léda és a Sors
Rossz vagy, vagy jó vagy?
Nem születtem én...
» Játék
Gyerekké tudnék lenni újra!
Játsznánk a földre...
» Nem élek én tovább
Nem élek én tovább,
Csupán addig élek,
Amíg a...
|
