Midőn bájos szemed reám tekint,
Egész létem gyönyörben olvadoz;
S bár rettegek, ha más szerelmet int,
S tömjént hódolva kellemeidre hint:
Midőn bájos szemed reám tekint,
Szivem biztos reményre lobbadoz,
S ég-föld ezer kéjben ringat megint:
Igy boldog én! nem érzek semmi kint,
Midőn bájos szemed reám tekint,
S egész létem gyönyörben olvadoz.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Az első szerelem Szívem zsenge szerelmeit
El nem törli tehát a...
» Milyen régen Milyen régen meghaltál már
Reményimnek,...
» Csak álmodtalak? Beszíva Veszprém levegőjét,
reám borult a...
» Ősz Ősz, hervadás, ború. — A szürke égen
Szomorú...
|