|
Szüretre kész szőllőnél lelkesebb szád,
kedvesem, elment játszani hajaddal
a sóhajtó szél, mely mellembe hált -
s aszúlombnál zörgőbb mosoly a számon.
Meleg könnyed most kezemen továbbsír:
a gyönge fecske fél leszállni rá
s mit beleejtett könnyű nevetésed:
szivemből felszökik a kés
s éléből, hallga, csillag születik,
nem is csillag, csak sejtő gyöngeségem,
nem is csillag, csak letűző lelke
fiamnak, aki sohse születik meg...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Emlékszel? Mire?
A perc után, a lobbanás után,
a fényszárnyak, a...
» Mikor az uccán átment a kedves
Mikor az uccán átment a kedves,
galambok ültek...
» Bujócska
Mint rendesen, ott a gitár, a helyén;
ablakban...
» A holdkóros apród története
A hold, az alma-báju bolygó
- Mondják -...
» Ó, jer felém...
Ó, jer felém, ha szunnyadok,
Halkan,...
» Az Ő képe
Midőn a hajnal elveri álmomat,
S a fény orozva...
|
