|
Mikor az uccán átment a kedves,
galambok ültek a verebekhez.
Mikor gyöngéden járdára lépett,
édes bokája derengve fénylett.
Mikor a válla picikét rándult,
egy kis fiúcska utána bámult.
Lebegve lépett - már gyúlt a villany
s kedvükre nézték, csodálták vígan.
És ránevettek, senki se bánta,
hogy ő a szívem gyökere-ága.
Akit ringattam vigyázva, ölben,
óh hogy aggódtam - elveszik tőlem!
De begyes kedvük szivemre rászállt,
letörte ott az irígy virágszált.
És ment a kedves, szépen, derűsen,
karcsú szél hajlott utána hűsen!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Az örömhez
Öröm, te csalfa vendég,
Te lenge nád!
Mi ért...
» A szerelmes szemek
Ah, ne vesd rám két villám szemedet
Oly hasgató...
» Vallomás
Nemcsak téged
szeretlek, akitől jutalmul s...
» Nagy tengerzúgását
Nagy tengerzúgását
Hallod-e szivemnek?
Haragos...
» Barátság, szerelem
Ha kérdezed, hogy volt-e hű barátom,
ki...
» A rovás
"Kimozdult a kapufélfa, Bandi te!
Mi vágta föl...
» Tudom, hogy vagy
Tudom, hogy vagy: és megállok az éjben.
Állok...
» Lelkem kiszikkadt mezején
Lelkem kiszikkadt mezején
pár szál virágot...
» A szerelmek tolonganak
A szerelmek tolonganak
A színevesztett...
» Hogy lehet
Hogy lehet Valakit ennyire szeretni?
Hogy lehet...
» Nem nevezném egyébnek
Nem nevezném egyébnek a szerelmet,
Ha e helyett...
|
