|
Mikor az uccán átment a kedves,
galambok ültek a verebekhez.
Mikor gyöngéden járdára lépett,
édes bokája derengve fénylett.
Mikor a válla picikét rándult,
egy kis fiúcska utána bámult.
Lebegve lépett - már gyúlt a villany
s kedvükre nézték, csodálták vígan.
És ránevettek, senki se bánta,
hogy ő a szívem gyökere-ága.
Akit ringattam vigyázva, ölben,
óh hogy aggódtam - elveszik tőlem!
De begyes kedvük szivemre rászállt,
letörte ott az irígy virágszált.
És ment a kedves, szépen, derűsen,
karcsú szél hajlott utána hűsen!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ha napba nézek én
Ha napba nézek én, szemem se rebben,
míg te...
» Egy hölgyhöz
Most látom, mily erősen
Valál szivembe...
» Elsõ szerelmemhez
Letûnt ifjúságom édes arany álma,
Hervadt...
» Álarcosan
Hát rossz vagyok? szótlan? borús? hideg?
Bocsáss...
» A mi háborúnk
Fölsírásaidnak könnyeit
Fölissza az én tudós...
» Nagyok a szerelem kínjai, de nem szeretni nem lehet
Amennyivel egy szem köles parányibb
a...
» Ismeretlen
Ismeretlen, próbállak szeretni.
Hasonlók, akik...
» A szerelem és koponya
Az Emberiség koponyáján
ül a szerelem
s e...
» Alszol
s szempillád alatt
szálldosnak barna...
» Házasság
Pénz és szeretet kell a jó házassághoz,
Különben...
» Szerelem ez?
Őrjöngök Rád, ha néznek,
Szeretne ütni két...
|
