|
Mikor az uccán átment a kedves,
galambok ültek a verebekhez.
Mikor gyöngéden járdára lépett,
édes bokája derengve fénylett.
Mikor a válla picikét rándult,
egy kis fiúcska utána bámult.
Lebegve lépett - már gyúlt a villany
s kedvükre nézték, csodálták vígan.
És ránevettek, senki se bánta,
hogy ő a szívem gyökere-ága.
Akit ringattam vigyázva, ölben,
óh hogy aggódtam - elveszik tőlem!
De begyes kedvük szivemre rászállt,
letörte ott az irígy virágszált.
És ment a kedves, szépen, derűsen,
karcsú szél hajlott utána hűsen!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Nosztalgia
Látod ott azt a kis felhősóhajt?
A nap bíbora...
» Napszakokba és szerelembe
Napszakokba és szerelembe
rejti magát a...
» Ezer alakban rejtőzhetsz
Ezer alakba rejtőzhetsz előttem,
Csupa-Kedvesség...
» Haja, haja, hagyma-haja
Haja, haja, hagyma-haja,
Sír a leány: mi a...
» Amit csinálunk
Oly remek dolog,
amit mi csinálunk:
hőt, havat...
» Gyöngyvirág
Be szép vagy, édes gyöngyvirág,
Fiatal és...
» Az esthajnal szerelme
Őszikék dajkálta
ringó dalbölcsőben:
így...
» Örömöm és örömöd
Örömöm és örömöd
mint két hó-angyal...
» Szerelem szerelem után
Eljön az idő,
amikor ujjongva
ünnepled érkező...
» Mennyasszony-koszorus..
Mennyasszony-koszorus hajad
Minden szála legyen...
» A szerelem
Mi a földi élet s minden ragyogványa
Nélküled,...
|
