|
Elküldém az első lánynak,
Kit szeretek, első levelem.
Mit érez vajjon, a midőn
Végig elolvasta, istenem?
Nem irtam-e néki oly szót
Mely édes szivét megsértheti?
Nem szövődött mély gondolat
Közbe és ő meg nem értheti?
És miért küldém ép este?
Nem lesz nyugalmam az éjen át;
Egész őrült vagyok, a mig
Meg nem kapom drága válaszát.
Legyen bár a válasz tőr, mi
Lelkemnek szentségét zuzza szét,
Még sem adom e világnak
Minden boldogitó kincseért.
Mulj el hamar, mulj, sötét éj,
Piros hajnal, hozz választ nekem,
Hadd csókoljak minden betűt,
Mit irt kis kezével kedvesem.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A szeretetről
Valakit, valamit szeretni kell.
Istent,...
» Hogy hogyan szeretlek?
Hogy hogyan szeretlek? Hadd soroljam el.
Ameddig...
» Koncert
Szemem lehúnyva hallgatom
És föligézem...
» Bolygó tüzek
Nemes nők, igaz nők, szelidek környeznek,
Mondjá...
» Te kis virág...
Te kis virág, kit ő tépett le nékem,
Már...
» Álarcosan
Hát rossz vagyok? szótlan? borús? hideg?
Bocsáss...
» Hogyha lelkem felleg volna...
Hogyha lelkem felleg volna, melynek
Méhében...
» Végre!
Itt vagy végre hő karomban
Szívem, lelkem...
» Elejtetted a napot
Rád gondoltam délután,
Fönn az arany nap...
» Róza emléke
Itt legszomorúbb az ősz arcának hervadása:
Level...
» A szerelmes szemek
Ah, ne vesd rám két villám szemedet
Oly hasgató...
|
