|
Szemem lehúnyva hallgatom
És föligézem arcodat.
Te ringatózol a dalon,
Te rengeted a húrokat,
Téged dicsérnek a vonók
És áldanak a trombiták,
Csellókban a vágyam zokog,
Dobokban a szívem kiált.
Fülem befogva hallgatom,
Hogy harsonáz a szerelem,
Hogy dübörög e hatalom
Időkön át és tereken:
Hogy rázza emlék lombjait,
Hogy tépi élet sudarát.
Ó Anna, lelkem dalait
Neved hogy viharozza át!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Kis lány dala
Kérdik: miért fedem
Kendőbe szememet,
Mikor...
» Szeretnék átölelni...
Szeretnék átölelni ma egy embert,
Ki olyan árva...
» Vasuti történet
Csöpp állomás, kis kert előtte,
A kertben...
» Bujócska
Mint rendesen, ott a gitár, a helyén;
ablakban...
» Keserű kín
Keserű kín és gyötrelem
Volt énnekem a...
» Fehérfüggönyös szoba
Az elsötétülő szobák
Lázas, mély bánatát ki...
» Áldott csodáknak tükre a szemed
Áldott csodáknak
Tükre a szemed,
Mert engem...
» Imádság
Szerelemisten:
Te vagy a Szentség
ezen a...
|
