|
Szemem lehúnyva hallgatom
És föligézem arcodat.
Te ringatózol a dalon,
Te rengeted a húrokat,
Téged dicsérnek a vonók
És áldanak a trombiták,
Csellókban a vágyam zokog,
Dobokban a szívem kiált.
Fülem befogva hallgatom,
Hogy harsonáz a szerelem,
Hogy dübörög e hatalom
Időkön át és tereken:
Hogy rázza emlék lombjait,
Hogy tépi élet sudarát.
Ó Anna, lelkem dalait
Neved hogy viharozza át!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ó ne sirasd Ó, ne sirasd, hogy gyönge voltál
S egy...
» Orgona Bár holtra metszé kertész görbe kése,
Még...
» Megjöttél Sárga fény ömlik, este lett.
Áprilisi szelíd...
» Első szerelemérzés Ifjúságom reggelében
Szívem bút nem...
» A liljomok rondója A liljomokba ritka mámor:
fehérek, kényesek,...
» Gyöngy Gyöngy a csillag, ugy ragyog,
gyöngyszilánkokkén...
» Bársonyodba öltözöm Megismerem, ha rám hull az árnyék,
Ha mögöttem...
» Vallomás Vagyok, mert szeretlek. Hallod? Szeretlek!
S...
|