|
Szemem lehúnyva hallgatom
És föligézem arcodat.
Te ringatózol a dalon,
Te rengeted a húrokat,
Téged dicsérnek a vonók
És áldanak a trombiták,
Csellókban a vágyam zokog,
Dobokban a szívem kiált.
Fülem befogva hallgatom,
Hogy harsonáz a szerelem,
Hogy dübörög e hatalom
Időkön át és tereken:
Hogy rázza emlék lombjait,
Hogy tépi élet sudarát.
Ó Anna, lelkem dalait
Neved hogy viharozza át!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Együgyű szerelmi vallomás
Szeretlek, mint a gyökerét a fa
és mint az...
» Egy hölgyhöz
Most látom, mily erősen
Valál szivembe...
» Fohász örök szerelemért
Gondolatban mindig tiszta voltam,
istennőm...
» Csak ez
A sötétben
megütsz valakit, aki szeret,
megüt...
» Midőn szerelmünk...
Midőn szerelmünk nyílni kezdett,
Boldogságunknak...
» Fehér lábaid...
Fehér lábaid merre visznek téged?
Mondd meg...
» A boldog
Bírlak-e, vagy csábúlt szemeim játéka im e...
» Szerelem
Emlékszel-e még erre? Lángoló fejjel,
lángoló...
|
