|
Ketten vagyunk a kis szalonban,
Szemembe néz, kezét fogom,
Szivem remegve, félve dobban
S tünődöm édes álmokon.
Olyan megejtő csend borul ránk,
Oly bűvös, méla hangulat,
Mintha szeretni most tanulnánk
Titokzatos varázs alatt.
S valami rejtett, véghetetlen
Mély bánat vesz rajtunk erőt:
Zokogni kezdünk mind a ketten
A nyíló mennyország előtt.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A sonetto
Hespériának szent virányain
Hallám az ifjút...
» Én is drága, te is drága
Én is drága, te is drága,
Egyetlen fa két...
» Sóhajok
Mióta meglátott szemem,
Éjszaka van a...
» A holdhoz
Hő vágyaim csak érted égnek,
Oh csendes éjek...
» Éjjel az alvó mellett
Éjjel, ha alszol s hallom, hogy lehelsz,
megrémü...
» Gyere hozzám
Gyere hozzám, szeress engemet,
Aranyozd meg...
|
