|
Ketten vagyunk a kis szalonban,
Szemembe néz, kezét fogom,
Szivem remegve, félve dobban
S tünődöm édes álmokon.
Olyan megejtő csend borul ránk,
Oly bűvös, méla hangulat,
Mintha szeretni most tanulnánk
Titokzatos varázs alatt.
S valami rejtett, véghetetlen
Mély bánat vesz rajtunk erőt:
Zokogni kezdünk mind a ketten
A nyíló mennyország előtt.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Látogatók
A házakat elnyelte a hó
az utakat befújta a...
» A te tisztitó csókod
Nincs rajtam árnya bűnnek.
Nem érzek máma...
» Az örömhez
Öröm, te csalfa vendég,
Te lenge nád!
Mi ért...
» A fehér liliom
Lelkemben titkos sejtelem van,
- Jövőre,...
» Kérdés
A rét szereti-e
Jobban hűs patakját,
Vagy...
» Vágyakozás a jelenre
Egy bizonyos pillanatban azt gondolta a...
|
