|
Ketten vagyunk a kis szalonban,
Szemembe néz, kezét fogom,
Szivem remegve, félve dobban
S tünődöm édes álmokon.
Olyan megejtő csend borul ránk,
Oly bűvös, méla hangulat,
Mintha szeretni most tanulnánk
Titokzatos varázs alatt.
S valami rejtett, véghetetlen
Mély bánat vesz rajtunk erőt:
Zokogni kezdünk mind a ketten
A nyíló mennyország előtt.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Csak addig
Csak addig éljek,
amíg egy nő szemében,
megnézh...
» November
Mikor virágra sehol se lelek:
A bús november az...
» Szívemhez
Mi lelt megint
Szivem, te nyugtalan?
Ezer...
» Amit csinálunk
Oly remek dolog,
amit mi csinálunk:
hőt, havat...
» Szemed íve
Szemed szivem egész körülveszi,
édes táncával...
» Szerelem
N. meghízott, lágy szívében Erosz
Ébresztett...
|
