|
Ketten vagyunk a kis szalonban,
Szemembe néz, kezét fogom,
Szivem remegve, félve dobban
S tünődöm édes álmokon.
Olyan megejtő csend borul ránk,
Oly bűvös, méla hangulat,
Mintha szeretni most tanulnánk
Titokzatos varázs alatt.
S valami rejtett, véghetetlen
Mély bánat vesz rajtunk erőt:
Zokogni kezdünk mind a ketten
A nyíló mennyország előtt.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Áldott kezek
Sötét, nyomasztó éj borult reám,
Sápadtan...
» Csodák
Felötlik,
valami piros, kékes délibáb,
s...
» Szerelem
ideje hogy szeressük egymást
hogy hidd ha...
» Fánnihoz
Ha mikor napjaim homályba borulnak,
Ha víg...
» Vágy
Királyi kertben liliom sóhajtoz.
Felhő...
» Balatonon jár a hajó...
Balatonon jár a hajó,
A lány menyecskének...
|
