|
Vagy adtál volna viharos erőt
Mely mólót ostromol, -
Vagy adtál volna méltóságos csendet,
Mely lelket simogat, -
Vagy adtál volna széles láthatárt,
Mely sokfele kitárul, -
Vagy adtál volna mélységet, amelybe
Nap és hold belebámul, -
Áldottál volna meg,
Vagy átkoztál volna meg, -
Csak ahogy hozzád mentem: felemásan,
Csak úgy ne bocsátottál volna el
Csak úgy ne bocsátottál volna el!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Sándor estéjén
Könnyeim peregnek,
Szívem majd megszakad,
Kimon...
» Simogatás
Nincs szerelem
és vers sem
érik...
» Fehér lábaid...
Fehér lábaid merre visznek téged?
Mondd meg...
» Vallomás
Mi ketten egymást meg nem értjük,
Nagyon...
» Az első szerelem
Szívem zsenge szerelmeit
El nem törli tehát a...
» Mikor ünnepet ül...
Mikor ünnepet ül
Lelkedben az öröm, vagy...
|
