|
Szerelmünk itt halt meg valamikor.
Hullj, lomb, emeld meg ágadat, bokor.
Azóta láttam bús évet, sokat.
Glicínia, szórd, szórd a szirmokat.
Jött ő azóta, dús nyárfák, közétek,
Hallgatni, mit suttogtok, mit beszéltek?
Most is nyugatra hajlik ágatok,
S fölfelé nő mindig sudárotok.
Nem látjátok őt, csúcsról nézve fent?
Tudjátok, a "tegnap" szó mit jelent?
A kapunál tölgy, ismerem a fát,
Megkérem a kertészt és bebocsát.
Folyik a kút, mint akkor, szabadon.
Te kút-ér, ott folysz át a múltamon.
Ahogy ismertem, minden úgy maradt,
Nem változott meg annyi év alatt.
S szóltam: A kertnek itt egy sírja van,
Én ástam azt dalolva, rég, magam.
Kertemben nincsen sír - így válaszolt.
Igaz. Hiszen a senki sírja volt.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szerelmes kelletés
Édes, az én arcom sápadt
s nem lesz soha...
» A hős és kedvese
Elment a hős csatába,
Hő keble dobogott,
Kivíni...
» Emlékszel-e?
Emlékszel-e, hogy eljátszottunk
A ház előtt az...
» Az vagy nekem
Az vagy nekem, mi testnek a kenyér
s tavaszi...
» Beszélgetés
Megállitottam valakit:
- Jó ember, mondd,...
» A virágnak...
A virágnak nem nézik az idejét, -
A leánynak...
» A csillagok
Hány szerelmes néz föl mélázva rátok,
Ti...
» Végtelenül
Tenger,
istenemre
tenger!
Minden...
» Bár rózsa volnék ...
Bár rózsa volnék, szép leány,
Hogy elvirítva...
» Vágyak
Úgy-e, most jól áll a hajam megint!
És úgy-e,...
» A liljomok rondója
A liljomokba ritka mámor:
fehérek, kényesek,...
» Bahcsiszaráj
Kong s dől a káni csarnok: dicső még, de...
» Évfordulón
Jövök elédbe csókkal és virággal,
E tiszta...
» Ne kérdezd kedvesem
Ne kérdezd, kedvesem, hogy min tűnődöm...
|
