|
A telihold dühödten ébredt,
a téli ég tépett volt és piros.
Sövények hó alatt s a baglyok őrjöngő
ünnepének nem könnyű ellenállni:
gerincem borzadt.
Mint kisfiút ez a titokzatos táj
riasztott és gyötört: hazavittem a holdat,
baglyokat és havat, fejemben dédelgettem őket
az új tavasz s csillapítatlan éhség
kemény próbái közt.
De szerelmes lettem s ott a fagyos töltésen
rendeztem be szállást a szerelemnek.
Képe lett jelképem: a hó elolvadt,
kihajtott a sövény, lágyan sütött a hold,
fülemülék nyelvén trilláztak a baglyok.
Ez mind hazugság volt, bár illett az időhöz.
De sok szerencsét nem hozott: a képe
az esőben megvetemedett, vénasszonyos lett.
aztán egy ugrással megint elért a tél,
a sápadt ég hold-láztól lihegett.
Nem volt veszélytelen, szerelmes dalokkal
ostromolni Éhség Királynőt.
Könnyek közt raktam össze a régi tájat,
hagytam: heverjen a hó, láttam kelni a holdat, tűrtem a baglyokat
öledben, áldott eseménytelenség!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Boldogság és álom
Álmodban minket gyakran láttál,
Hogy együtt...
» Mert szemben ülsz velem …
Mert szemben ülsz velem s csak a te arcod...
» Uj énekek éneke...
Az uj tavasz örömei
Üljetek örömünnepet,
A...
» November
Mikor virágra sehol se lelek:
A bús november az...
» Végre!
Itt vagy végre hő karomban
Szívem, lelkem...
» Az én nótám
Hajh, miért születtél
Magas palotába'?
Mért...
» Telepátia
Mikor sóhajtasz, sírsz távoli tájon,
itt...
» Levél
Ha ez a levelem megérkezik,
Édesem, gondolj rám...
» Midőn szerelmünk...
Midőn szerelmünk nyílni kezdett,
Boldogságunknak...
» Oh...!
Oh boldogság! árnyas zöld lugas,
Mért borul rám...
» Végtelenül
Tenger,
istenemre
tenger!
Minden...
» Nyár
Nyár. Kert. Csönd. Dél.
Ég. Föld. Fák....
» Szerettem én, megtudtam én is
Szerettem én, megtudtam én is
szerelmi kínok...
» Amit csinálunk
Oly remek dolog,
amit mi csinálunk:
hőt, havat...
|
