|
A telihold dühödten ébredt,
a téli ég tépett volt és piros.
Sövények hó alatt s a baglyok őrjöngő
ünnepének nem könnyű ellenállni:
gerincem borzadt.
Mint kisfiút ez a titokzatos táj
riasztott és gyötört: hazavittem a holdat,
baglyokat és havat, fejemben dédelgettem őket
az új tavasz s csillapítatlan éhség
kemény próbái közt.
De szerelmes lettem s ott a fagyos töltésen
rendeztem be szállást a szerelemnek.
Képe lett jelképem: a hó elolvadt,
kihajtott a sövény, lágyan sütött a hold,
fülemülék nyelvén trilláztak a baglyok.
Ez mind hazugság volt, bár illett az időhöz.
De sok szerencsét nem hozott: a képe
az esőben megvetemedett, vénasszonyos lett.
aztán egy ugrással megint elért a tél,
a sápadt ég hold-láztól lihegett.
Nem volt veszélytelen, szerelmes dalokkal
ostromolni Éhség Királynőt.
Könnyek közt raktam össze a régi tájat,
hagytam: heverjen a hó, láttam kelni a holdat, tűrtem a baglyokat
öledben, áldott eseménytelenség!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Édes érzés Édes érzés a szeretet,
Mely nyilával...
» Hazug szerelem győz le téged… Hazug szerelem győz le téged,
Egyszerű, sivár...
» Az én szívem Az én szívem játszik,
ingemen átlátszik,
másik...
» Ima Ajtód vagyok. Nyithatsz, csukhatsz,
átléphetsz...
» Levél Magamat ajánlom szívemnek szíviben,
Tartson...
» Táncoló tűzliliomok /Daffodils/
Sétáltam, mint a felhő,...
» A büszke szem... A büszke szem az égre bámul;
a néma szájban...
» Eltűnt halott Szerelmünk itt halt meg valamikor.
Hullj, lomb,...
» Két vers l.
Annyira kellesz, hogy - látod -...
» Fohász örök szerelemért Gondolatban mindig tiszta voltam,
istennőm...
» Most Most, amikor éjfelekig
kell dolgoznom...
» A haj Ó, gyapjú! mely buján gyűrűz a nyakra...
» Könnyű Kezed kezembe,
tekintetem tekintetedbe...
» Szent Abbondio napja Ragyog a menny, mikéntha gyémánt volna
S túl...
|