|
Boldog vagyok, boldogabb a rózsa
Bársony szirma nem lehet talán,
Mikor a nap sugarába fürdik,
S harmat reszket szomjas ajakán.
Boldog vagyok, mint a játszi gyermek,
Ki utat vesztve, tévelgve mén,
S végre ott van, végre ott pihen meg,
Édesanyja érző kebelén.
Boldog vagyok, mint a kis madárka,
Aki fényes korlátok közül
Szabadulva az egész vidéket
Most előszer repkedi körül.
Boldog vagyok, aminő csupáncsak
Egyedül az érző szív lehet,
Amidőn már itt a földön élvez
Minden üdvet, minden örömet.
Boldog vagyok - ah, de mit beszélek!
Kimondani nincsen arra szó!
Hallgat az ajk, amidőn a szívnek
Legédesebb álma lesz való!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A szépségének aszkétája
A szépségének aszkétája lettem.
Szépség-bolond...
» Szerelmes vers
Ajtómnál álltál. Nem engedtelek be.
Akárhogy...
» A rózsa csügged
A rózsa csügged, halványan lehull,
Ha nyári...
» Reggeli Séta
Fehérszínű apró felhők
Futkosnak az ég...
» A szerelem
Mi a földi élet s minden ragyogványa
Nélküled,...
» Szerelem
Minden érzésünknek anyja a szerelem,
Ez olly...
» Balatonon jár a hajó...
Balatonon jár a hajó,
A lány menyecskének...
» Látogatók
A házakat elnyelte a hó
az utakat befújta a...
» Hegyi beszéd
Hegytetőre szállok kedvesemmel.
Szárnyaink...
» A mi háborúnk
Fölsírásaidnak könnyeit
Fölissza az én tudós...
» Mi a szerelem?
Mi is a szerelem? Mondd meg te, kedves.
Visszata...
|
