|
Boldog vagyok, boldogabb a rózsa
Bársony szirma nem lehet talán,
Mikor a nap sugarába fürdik,
S harmat reszket szomjas ajakán.
Boldog vagyok, mint a játszi gyermek,
Ki utat vesztve, tévelgve mén,
S végre ott van, végre ott pihen meg,
Édesanyja érző kebelén.
Boldog vagyok, mint a kis madárka,
Aki fényes korlátok közül
Szabadulva az egész vidéket
Most előszer repkedi körül.
Boldog vagyok, aminő csupáncsak
Egyedül az érző szív lehet,
Amidőn már itt a földön élvez
Minden üdvet, minden örömet.
Boldog vagyok - ah, de mit beszélek!
Kimondani nincsen arra szó!
Hallgat az ajk, amidőn a szívnek
Legédesebb álma lesz való!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Áldott kezek
Sötét, nyomasztó éj borult reám,
Sápadtan...
» Táncoló tűzliliomok
/Daffodils/
Sétáltam, mint a felhő,...
» Piros tüzből...
Piros tüzből sötét korom.
Szeretetből...
» Kései vallomás
Uram, hallgasd meg könnyes asszonyod
kései,...
» A csermelyhez
Hová kis víz olyan sebessen,
Hová sietsz olyan...
» Bahcsiszaráj
Kong s dől a káni csarnok: dicső még, de...
» Bankó lánya
Ment ügetve sötét arcczal,
Csak előre...
» Játék szerelmesemmel
A környéken harmonika
koronként könnyel...
» Katitzához keserűségemben
Én szép szeretőmet patak partra vitted,
Engem...
» Tarkómon jobbkezeddel
Tarkómon jobbkezeddel feküdtem én az éjjel,
a...
» Emlékszel-e?
Emlékszel-e, hogy eljátszottunk
A ház előtt az...
|
