|
Boldog vagyok, boldogabb a rózsa
Bársony szirma nem lehet talán,
Mikor a nap sugarába fürdik,
S harmat reszket szomjas ajakán.
Boldog vagyok, mint a játszi gyermek,
Ki utat vesztve, tévelgve mén,
S végre ott van, végre ott pihen meg,
Édesanyja érző kebelén.
Boldog vagyok, mint a kis madárka,
Aki fényes korlátok közül
Szabadulva az egész vidéket
Most előszer repkedi körül.
Boldog vagyok, aminő csupáncsak
Egyedül az érző szív lehet,
Amidőn már itt a földön élvez
Minden üdvet, minden örömet.
Boldog vagyok - ah, de mit beszélek!
Kimondani nincsen arra szó!
Hallgat az ajk, amidőn a szívnek
Legédesebb álma lesz való!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Mérleg
A szívem: forró-zűrzavaros mérleg.
Rajta...
» Az ismeretlen Ada
Remegő kézből habzó serleg,
Te vagy ez,...
» Molnárleány
Szép a tavasz, ha visszajő,
S mint régi jó...
» Megfagy a szív, ha nem szeret
Megfagy a szív, ha nem szeret;
És ha szeret,...
» Tatjána levele Anyeginhez
Én írok levelet magának -
Kell több? Nem mond...
» Hódolás
Szem, oh szem,
Mennyei kék szem!
Szőke pompájú...
» Kezem a kezedben
Hallod? Ez az a szél
mely kitépi a fák...
» Lillimhez
Némán hallgat az éj, s titkunkat béfedi,...
» Kialvó csillagok alatt
Kialvóban sugaratok,
sorsom szemei, csillagok!
...
» Szerelmes kelletés
Édes, az én arcom sápadt
s nem lesz soha...
» Vilma emlékkönyvébe
Minden virágát életemnek,
Melyet még sorsom...
|
